Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

A nyolcvanas évek végére egyértelművé vált: a szovjet típusú szocializmus nemzetközi méretekben fölélte tartalékait, gazdasági és társadalmi tekintetben egyaránt csődbe jutott. ■ Balassagyarmaton 1989 januárjában még ünnepi gyűlésen parádéztak a munkásőrök, de május 15-én már — a megyében elsőként - a Balassi Bálint Gimnázium alapszervezetének kezdeményezésére itt is megalakult az MSZMP reformköre. A szervezet képviselői már részt vettek a reformkörök első, szegedi találkozóján. Júniusban „politikai centrummá” alakították át a pártházat, júliusban pedig Forgó Imre MSZMP első titkár, Demus Iván és Zentai Csaba titkárok részvételével — később eredménytelennek bizonyuló - kapcsolatfelvételre került sor a helyi ellenzék, a Magyar Demokrata Fórum képviselőivel. A párt októberi kongresszusán azonban szakadás következett

be: megalakult a „kommunista értékek” mellett a szociáldemokrata hagyományokat is felvállaló Magyar Szocialista Párt. Balassagyarmaton december 19- ig a volt állampárt — a városkörnyéket tekintve két és félezres — tagságának töredéke lépett át az utódpártokba, városunkban alig hetven fő választotta meg az MSZP városi elnökének Réthly Gábort. A pártszervezet — a politikai szervezetek között — így is a legtöbb tagot számlálta a városban. ■ A Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete - a megyében elsőként - 1988. november 8-án alakult meg. 1989. január 29-én - megtörve a több évtizedes csendet — megemlékezést szerveztek a „csehkiverés” emléktáblájánál, március 15-én pedig a Petőfi-emléktáblánál és a temetőben lévő honvéd-síroknál. ■ Az MDF-hez közel álló fiatal értelmiségiek alapították meg március 13-án az Ipoly Hírügynökséget, mely a városban megtörte a pártlap, a Nógrád hírmonopóliumát: április 27-én kiadták az Ipoly című „független közéleti lap” első számát. Az újságot kezdetben Gyócsy Géza szerkesztette, felelős kiadója Matúz Gábor volt. A beköszöntő szerint: „Lapunk esély a szellemi rabszolgaság évtizedek óta fennálló intézményének lerombolásához.“ A hatalom válasza sem maradhatott el.

214