Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)
Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai
ШТЁУЕП A mai Helytörténeti Gyűjtemény épületében, 1978. szeptember 25- én, Podlipszky Ervin akkori könyvtárigazgató hívására balassagyarmati lokálpatrióták létrehozták a Honismereti Kört. Az értékőrzés, a hely sze- retete mellett közvetlen politikai oka is volt az alakulásnak: a megyei múzeumi szervezet Salgótarjánba helyezése, majd az ún. profiltisztítás során számos tárgyi együttes, gyűjtemény átke- rülése a megyeszékhelyre. Ezt, természetes módon, a balassagyarmatiak újabb megrövidítésnek, a jól ismert "elnyomó-politika" megnyilvánulásának tartották. A múltőrzés így nemcsak céllá, hanem valóságos programmá vált: a városi öntudat megformálásában volt — és van máig — meghatározó szerepe. Fennmaradása részben annak is köszönhető, hogy az itteni párt- és tanácsi vezetők maguk is érdekeltek voltak a helyi közéletben mind fontosabb mozgalom működésében, és vezetőit többnyire megvéd- ték az őket ért támadásokkal szemben. ■ Az egyesület harmincöt éves működése során több mint háromszáz helytörténeti előadást, kiállítást, emlékülést szervezett. A gyűjteményt Rebmann Rókusné Horváth Valéria adománya alapozta meg, aki öccsének, Horváth Endrének, a neves pénz- és bélyegtervező grafikusnak gazdag művészi hagyatékát, személyi tárgyait és muzeális értékű bútorait adta át a Körnek. A működés másik fontos fórumává vált a Balassagyarmat Barátainak Találkozója, melyet évről évre ma is megrendeznek Budapesten, ahol az elszármazottak kaphatnak hírt szülővárosukról vagy életük egykori színhelyéről. A régi kapcsolatok megújítása, felélesztése a gyűjteményt is gyarapította. A világhírű orientalista, Ligeti Lajos adománya, Megyery Sári (Sacy von Blondel) hagyatéka, de még inkább az Esze Tamás (1903-1993) által összeállított és 1983-ban átadott várostörténeti gyűjtemény, vagy Szabó Vladimir, Zórád Ernő képadományai jelentős értékkel gazdagították a várost. A terjedelmes várostörténeti monográfia — 1977-ben jelent meg — és a Honismereti Híradó kéttucatnyi száma pedig annyi helytörténeti adatot, ismeretet halmozott fel, amennyivel csak kevés hasonló település dicsekedhet. ■ A hetvenes évek kulturális életét Balassagyarmaton is kettősség jellemezte: a támogatott művészeti, szórakozási formák és alkalmak 1 208
