Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)
Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai
dik egy sá-fi klub, egy rejtvény fejtő klub, hetente két—két alkalommal. A tanácsban létrejött egy Városi Klub — eddig a tanács dolgozóinak saját klubjuk volt belépni csak tagsági igazolvánnyal lehet. Falragaszon nem hirdetik, nagyon kevesen tudnak róla egyáltalán. — A spontán kialakult kiscsoportok, még ha nem kifejezetten antiszociálisak is, sokat kezdeni önmagukkal nem tudnak. Leülnek az utcán az Ipoly előtt, bemenni nem tudnak. Ha tanulók, nincs rá pénzük, de egyébként is kinézik őket. Ide-oda kísérgetik a kollégista lányokat, összeverődnek a múzeum mögötti ligetben, ha túl hangosak, innen is elzavarják őket, j akkor már nincs hova menniük. Marad a Nyírjes, vagy a város határa. A legtöbb betöréses lopást egyébként a Nyírjesben követték el. Gyarmat az országos listán első helyre került a bűnözésben, ha a fiatalkorú bűnözők számát nézzük, a helyzet még egy fokkal rosszabb. A józan ész azt tanácsolná, hogy a helyi szervek a fiatalság problematikus tíz százalékát a közösségi foglalkozásokra alkalmas intézményekben megpróbálná mintegy ‘szociálisan letelepíteni’. Megsegítésre és nem adminisztratív megfékezésre gondolunk. Ehhez a város szórakozási, kulturális lehetőségeinek szaporítására volna szükség, amelyhez egyébként a Népművelési Intézet módszertani és anyagi segítséget adhatna. Azoknak, akik erre hajlandók, arra adnának segítséget, hogy spontán közösségeket hozhassanak létre, ahová feltehetőleg a problematikus fiataloknak az a része is begyülne, akikben van még valami becsvágy, s akik még nem illet bet ők a ‘bűnöző’ vagy ‘antiszociális’ jelzővel, hanem egyszerűen csak - s elsősorban nem a saját hibájukból — egy kisvárosi társadalom perifériájára szorultak, s onnan saját erejükből, minden konkrét támogatás nélkül elmozdulni nem tudnak. Amennyiben ezt nem sikerül megoldani, a helyzet feltehetően romlik, bár e problematikus fiatalok jobbik része talál egyéni megoldásokat. Ez valószínűleg olyan fordulat, amelyik elviszi őket erről a mindenféleképp kockázatossá vált színtérről. Mások, akik tehetik, visszavonulnak magánéletükbe. Jön a következő évjárat és ugyanezekkel a szűkös lehetőségekkel találkozva ugyanezeket a problémákat termeli újjá. A problematikus fiatal nem egyenlő, semmilyen vonatkozásban, az ellenséges fiatallal. A problematikus fiatalok ér- telmesebbjeivel, véleményem szerint, alapjában meg lehetne változtatni a helyzetet. A társadalom önmagán segítene a nekik nyújtott támogatással, busásan visszakapná, amit befektetett. ” A Gyarmati fiatalok a hetvenes évekből. Medvácz Lajos felvételei. A A „nagy generáció" utódai a szocializmus utolsó éveiben: a Kinopuskin zenekar három tagja 1989 táján.
