Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

terére. Megjelent a városban Lenin szobra, a tanács­köztársasági emlékmű, a munkásmozgalmi panopti­kum alakjairól elnevezett új utcák sora, és ennek az el­képzelésnek szülötte a volt pártház kockatömbje, a rajta éktelenkedő betonkéménnyel és vörös csillaggal, évtizedekre tönkretéve az egységes történelmi utcaké­pet. Ezt a megújító, átformáló törekvést ugyanakkor színezte a hagyományokhoz való kötődés is. A múlt és a szocialista jelen ötvözése — ez volt a változtatások alapcélja. Válogatás volt ez a múlt értékei között, a „pozitív”, „fejlődő” hagyományok kiemelésével. Jól jelképezi ezt a város 1972-ben elfogadott új, „szocia­lista” címere is: a színeiben, elemeiben és értelmezésé­ben meghamisított történelmi címer és az ötágú vö­rös csillag összeházasítása az újjáéledő lokálpatriotiz­must a kor eszmerendszerébe kívánta beépíteni, a ré­git saját szemüvegén át láttatva, az újnak hamis gene­zist adva. ■ A kommunista ideológia egyik sarok­pontja volt az az elképzelés, mely szerint kinevelhető a „szocialista embertípus”. A társadalom hétköznapja­it és ünnepeit egyaránt meghatározta ez a törekvés. A legkisebbek, a kisdobosok még csak a meséket hall­gatták Lenin csodálatos lámpácskáiról meg a partizán hősökről, április 4-ét rollerversennyel ünnepelve. Az úttörők már egyenruhában, vörösnyakkendővel a nyakukban koszorúzták Lenin szobrát a Lenin lakóte­lepen, oda- és visszamenetelve, harci dalokat énekel­ve. A szocialista nevelés különös kiszemeltjei voltak az Ifjú Gárda tagjai, akik leginkább őrt álltak, tiszteleg­tek és koszorúztak - mindezt különös egyenruhájuk­ban, nagy öntudattal. A „kommunista ifjak” mozgal­ma, a KISZ is csak emlék ma már, felületes, üres, se­matikus működésével, komolykodó akarnokaival, jól fizetett, „függetlenített” titkáraival. És mindezt ko- szorúzta a felnőttek világa: a szocialista brigádmoz­galmak, a munkaversenyek, a felajánlások, és minde­nekelőtt a szocialista ünnepnapok felvonulásai, le- és felintegetései a vármegyeháza előtti tribünnél, a dísz­letek és jelmondatok - megannyi üres kellék egy megvalósíthatatlan gondolat szolgálatában. 204

Next

/
Thumbnails
Contents