Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)
Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai
► Tanácsi- és pártvezetők, vendégek a korszerűsített Bajcsy- Zsilinszky út átadásakor 1975-ben. T KádárJános és Lombos Márton tanácselnök. Kádár 1965-ben látogatta meg a várost és — a legenda szerint — ígéretet tett arra, hogy véget ér az addigi mellőztetés, megnyílnak Gyarmat számára is a bőséget jelentő „Központi Alapok”. A megyei lap így tudósította olvasóit a jeles eseményről: „Kádár elvtárs, alig hogy kilépett a gépkocsiból, körülvették a város polgárai, s felcsattant a taps. Kádár elvtársat ezután a pártbizottság tanácstermébe invitálták, ahol a rögtönzött kiállításon mutatták meg neki a város ipari termékeit ...A beszélgetés befejezése után Géczi elvtárs átnyújtotta a város dolgozóinak ajándékát, egy gyorsfőző Kolibrit, mely a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál készült. Kádár elvtárs a szívélyes vendéglátás után a város, a járás és a megye vezetőivel sétára indult. A főutca percek alatt zsúfolt lett, megélénkült, úgyszólván megállt a forgalom, mindenki — ha csak egy futó pillanatra is — látni akarta Kádár elvtársat. A séta közben először megállt annál az épületnél, melyben 1945-ben megalakult a kommunista párt, ahol ennek megörökítésére nemrég emléktáblát lepleztek le, majd a Petőfi emléktábla előtt időztek néhány percig. A séta után, a látogatás végeztével a Központi Bizottság első titkára, amikor búcsúzni kezdett, köréje sereglettek a gyarmatiak. Újból felcsattan a taps. Kádár elvtárs megköszönte a vendéglátást és elbúcsúzott a város lakóitól. ” — Lombos Márton személyében, 1965-ben, agilis, jó kapcsolatokkal rendelkező, gyarmati zsidó családból származó, puritán életvitelű és gondolkodású, régi kommunista káder került a városi tanács élére. Lombos volt a város első olyan tanácselnöke, aki hosszú időn keresztül maradt pozícióban. Helybeli volt, j így egyedüli az addigi tanácselnökök sorában, akinek tartós érdeke fűződött a város helyzetének javításához, és ehhez rendelkezett a megfelelő „felső” kapcsolatokkal is. A balassagyarmati munkaerőhelyzetre hivatkozva a központi célkitűzéseket, ideológiai szólamokat, a rendszer adta lehetőségeket a város javára akarta és tudta fordítani. Elnöksége alatt lakótelepek épültek, gyárak települtek a városba, újra pezsgett a kulturális élet. Balassagyarmat - az egykori „reakciós fészek” — új, szocialista jelképrendszert kapott. Azokban, akik vele együtt élték át a hatvanas—hetvenes éveket, Lombos Márton emléke máig élénken él. Vannak, akik „a” városvezetőt látják benne, olyat, akit megközelíteni lehet, de utolérni nem. Vannak azonban, akikben inkább az a kép rögzült, ahogyan a Népbolt vezetőjeként, 1956. október 24- hajnalán az üzletbe rohan, hogy madzagot hozzon a városba érkezett pesti forradalmárok megkötözéséhez. Lombos Márton ellentmondásos alakjában arra a korra ismerhetünk, amelyben élt. Bizo- hogy Balassagyarmat városa sokat köszönhet neki — mindenféle értelemben.
