Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

1 26-án a vasutasok és az autóközlekedési vállalat dolgo­zói tüntetést szerveztek. A demonstrálok a vasútállo­másnál gyülekeztek, majd a kórházhoz vonultak, ahol ledöntötték a szovjet emlékművet. A belváros felé ha­ladva a tömeg több ezresre nőtt, útközben meg-meg- állva az emberek elénekelték a Himnuszt, elszavalták a Nemzeti dalt, a középületekről eltávolították a dikta­túra jelképeit, a vörös csillagot és a népköztársasági cí­mert. Ez volt az első nagyobb megmozdulás megye- szerte, közvetlen példát adva más települések lakóinak. ■ Október 27-én este alakult meg a Balassagyarmati Járási és Városi Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács. Valódi forradalmi szerv jött létre, mely a város és a já­rás területén átvette „az államhatalom teljes gyakorlá­sát”. Háttérbe szorultak, vagy a városból is távoztak a pártfunkcionáriusok, az irányítás a forradalom iránti el­kötelezett vezetők kezébe került. Megalakulásának es­téjén a forradalmi tanács egy szűkebb körű, 25 tagú végrehajtó bizottságot bízott meg az ügyek intézésével. A tanács elnökévé dr. Daróczi Gusztávot, titkárává pe­dig dr. Magyar Pált választották. ■ A forradalmi ta­nács már megalakulásakor feltételekhez kötötte a Nagy Imre-kormány támogatását. Budapesten, októ­ber 28-án, egy küldöttég adta át a tanács követeléseit a kormány képviselőjének: vonuljanak ki a szovjet csa­patok Magyarországról, tartsanak szabad, többpárti választásokat, töröljék el az orosz nyelv kötelező okta­tását, legyen ismét vallásoktatás az iskolákban. Később pedig a forradalmi tanács csatlakozott a Dudás József vezette Nemzeti Forradalmi Bizottmány felhívásához. Döntöttek arról is, hogy kérelmezni fogják a megye- székhely visszatelepítését Balassagyarmatra. ■ Az első napokban a közellátás, a közlekedés megszervezése volt a fő feladat. A rend fenntartására hozták létre Bargár Ödön vezetésével a nemzetőrséget, majd a for­radalmi vívmányok védelmére nemzetőrzászlóalj szer­vezését kezdték meg. Ennek parancsnoka Juhász Ala­dár határőrtiszt lett. Minden üzemben, hivatalban megalakultak a munkástanácsok, és megindult az ún. koalíciós pártok újjászervezése. A forradalmi bizottság tagjai az egész járás területén közreműködtek a közsé­gi forradalmi tanácsok megválasztásában. ■ Novem­ber 1-jén az elesett hősökért szólt az ima a temetőben, Balassagyarmat lakói a forradalom áldozataira emlé­keztek. ■ Városunk polgárai a rádióból értesültek a szovjet csapatok támadásáról. Hamarosan bevonultak ide is a szovjet csapatok, november közepén felszámol­189

Next

/
Thumbnails
Contents