Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

megrongálódott múzeum sokáig nem tudta betölteni eredeti szerepét. A világháború után a csendőrség használta, majd a felújítás ment lassan. A megnyitóra 1931-ben került sor, a következő évben pedig szabadtéri gyűjteménnyel, az ország első skanzenjével gyarapodott. Balassagyarmaton a Madách Társaság kezdeményezésére, a vármegye határozatával 1937-ben szobrot emeltek a Tragédia írójának, Sidló Ferenc alkotását. 1922-ben ünnepelte fennállásának 50 éves jubileumát az ország legnagyobb hagyományokkal rendelkező megyei lapja, a Nógrádi Hírlap. Ebben az időben Majtényi Gyula állami főgimnáziumi tanár állt az újság élén, aki 34 éven át volt annak felelős szerkesztője. ■ A Mária Valéria kórház a két lágháború között is őrizte jó hírnevét. Folytatódott

fejlesztése, bővítése. Szabó Zoltán, a Cifra nyomorúság szerzője, akire nyomasztóan hatott a város elzártsága, a megyei kórházról mégis lelkesedve írt: „Nem az elhanyagolt vidéki kórházak közül való, melybe rossz érzéssel megy be az úr és nem megy be a paraszt. Gyógyítási statisztikája nagyon jó, elsőrangú orvosai vannak, akik nem hivatalnokok, hanem emberek, orvosok a javából”. Az egészség megőrzése mellett a szórakozást szolgálta az 1934-ben Hajós Alfréd olimpiai bajnokunk tervei alapján felépült sportuszoda és strand. A városban több sportegyesület is működött: a

c^>./ Balassagyarmati Torna Egylet és a

N J

Sp / MOVE sportegyesülete, labdarúgó,

<s>y

° ' torna, tenisz, vívó és birkózó szakosztálya. 1925-ben pedig megalakult a Magyar Turista Egyesület balassagyarmati szakosztálya.