Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

„Balassagyarmat tanügyi viszonyai fejlettek és számos intézet áll a közoktatás szolgálatában” — kezdi a városi közoktatás történetének ismertetését a múlt század elején megjelent megyei monográfia szerzője. A város Trianon után nem volt többé kereskedőváros, az ötvenes években pedig a hivatalnokvárosi cím is elveszett a megyeszékhelyi ranggal együtt. Iskolavárosi szerepe azonban - főiskola hiányában is - megerősödött. ■ Az elemi oktatást sokáig kizárólag az egyházak vállalták magukra. A kor szokásai szerint, minden felekezet- nek megvolt a saját iskolája. A legkisebb a lelkészlakban működő görögkeleti volt - ahogy a város iskolatörténetét részletesen feldolgozó Völgyi A. István írja: „sohasem virágzott, mert vagy tanulókban, vagy tanítókban szűkölködött”. Alapításának idejéről nem tudunk biztosat, 1799-ben Balics Uros rendes iskolai tanító nevével találkozhatunk a keresztelési anyakönyvben. Az iskola a 19- század második

felében — ahogy a „görög” kereskedők elköltöztek — meg is szűnt. Az 1800-as évek végén az állami elemi mellett a katolikus, az izraelita és az evangélikus felekezet tartott fenn alsó fokú iskolát. A katolikusoknak a plébánia visszaállítása óta volt iskolájuk. Hasko Antal József — akinek Kacskovics Judittal kötött házasságából épp tíz gyermek született, és aki 42 éven át volt az iskola kántortanítója — 1788-ban Zivi priklad (Élő példa) címmel oktatási célzatú könyvet írt; ezzel őt tekinthetjük a város első könyvírással foglalkozó emberéA Az egykori polgári iskola Bajcsy—Zsilinszky utcai homlokzatának egyik domborművé. Ma az épületben a Kiss Árpád Általános Iskola működik. w A polgári iskola egy képeslapon az 1900-as évek elején. T A polgári iskola első tantestülete. Alinak: Mitsky Aladár, Vilim József, Claudiny Géza. tJlnek: Jaulusz Ferenc, Tomesko Nándor igazgató, Szoboszlay Mór, Debreczeni Márton.