Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

olyan fontos: „Ilka kisasszonyt okvetlenül férjhez kell adnunk.

— Ilonka senkit sem szeret, hát hogy mehetne férjhez? — Bizony ez nehéz dolog, de hát ezer és ezer lány megteszi - felelte Mikszáth szokatlanul komolyan. Én — folytatta Mikszáth - már régen tervezem, hogy összehozom Wladár Samuval, de ez mégis csak végső eset. Ma azonban megismerkedtem a petényi evangélikus pappal, aki már három napja van a Balassában

szállva, hogy szétnézzen — mint mondja — mert nem ismer senkit a megyében ... Igen jómódú bácskai magyar fiú. Még csinos is, de úgy látszik nagy mamlasz. Holnap elhoznám bemutatni Ilka kisasszonynak és hinném is, hogy sikerül a házasság, ha egy kissé... csak egy kissé csendesebben viseli

magát és jóízű vicceit egy időre félreteszi.” Persze akadtak kivételek is a Nógrádi Hírlap tárcájának szerzője szerint, aki a vonaton hallotta az ifjú férj büszke monológját: „Mi kivételt képezünk az én aranyos kis feleségemmel, mert szerelemből hátuk, szerelemtől megédesített életet is akarunk . Egy azonban bizonyos, hogy szerelmünk dara kölcsönösen kineveljük aggkorunkra egymást. Kis feleségem engedelmeskedni fog mindenben nekem és én gyönyörűséggel parancsolni fogok. Erélyes férfi akarok lenni s ebben az első lépést már a nászúton megteszem. ”

magát arra, hogy szegényes sorsomban osztozkodva az esetleges megpróbáltatások sem fogják elégedetlenné tenni, úgy nyugod- tabban fogok gondolkozni a fölött a mi reánk vár, s akkor határozza el magát arra, hogy mint jegyesek lépjünk a világ elé. — Ha pedig magát arra, az idő rövidsége miatt, nem tudná elhatározni, úgy későbbre várja ez iránti feleletét az, kinek egyetlen vágya és imája az ön bírhatása és boldogsága. Igaz szívvel a sírig az Ón Lászlója." ■ A bálok, a korzó, a házaknál rendezett zsúrok voltak a házassági piac fő színterei. „Nagy teher egy ilyen mulatság; sok aggódáson mennek át a szülők és leánykák úgy előtte, mint utána. A ruha és a tánczos kérdés, az Ő feltalálása és további megtartása, az egész éjjeli robotmunka és végül az egy cseppet sem poetikus nátha. De hiába a főkötő sem megvetendő viselet, érdemes érte egy kis kellemetlenséget elszenvedni” — így örökítette meg a Nógrádi Hírlap tudósítója az izraelita leány egy let estélyét. Az újságok társasági rovatában az alábbihoz hasonló rövid közlemények tudósítottak eljegyzésekről, esküvőkről: „Schmiedl Sándor áll. vasúti igazgatósági mérnök Budapestről eljegyezte Vértes Erzsiké úrleányt Balassagyarmaton. ” Házasságok persze nem csak szerelemből születtek. Mikszáth már említett kiházasító egylete keserű tréfát űzött abból a felfogásból, ami a házasság intézményét leginkább üzletnek tekintette, melyben mindkét fél megtalálhatja számításait, a szerelem pedig vagy megjön magától, vagy talán nem is