Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

REBMANN RÓKUS külföldön várta meg a járvány végét. Másként döntött Wagner István, a katolikus elemiben és a városban első évét töltő fiatal, béri születésű se­gédtanító. A kolerabizottság tagja­ként ápolta a betegeket, temette a halottakat. 55 évre jegyezte el ma­gát Balassagyarmattal. A Nógrádi Lapoknál ekkor indult el Mikszáth Kálmán pályája. Egy szeptemberi tárcájában ő is a kolerával foglalko­zik: „Azon kezdem, hogy nekem nagyon mulatságos dolog az, meny­nyire megjuhászodtak az emberek a kolera óta. Csupa csendes, szerény istenfélő emberrel lakunk együtt ezen a gyilkos levegőjű földtekén. Engedékenyek vagyunk egymás iránt, nem kívánjuk a másik ha­lálát, megrezzenünk a harangszótól. Mindenki ér­zi, hogy por és egyéb semmi. Szomorú idők ezek.” ■ Míg a kolera pusztítása emberéleteket követelt, addig a filoxéra az Ipolyon túli hegyoldal szőlőskertjeit elpusztítva, jómó­dú gazdákat tett földönfutóvá. A munka- igényes szőlőkultúra pusztulása elvette sok idénymunkás kenyerét is. A város /i/moj, 1, В. Gyár mat ^ A Magyar Koronához címzett gyógyszertár belső tere. A bal szélen Rebmann Rókus áll, az előtérben Farkas Fái ta­nár ül. T A fegyverneki születésű Rebmann Rókus az egyetem elvégzése után, 1909-ben került Balassagyarmatra, ahol a Vörös Károly tulajdonában lévő Magyar Korona Gyógyszer- tárban töltötte segédéveit. 1913 januárjától már ő a gyógy­szertár bérlője, 1924-től pedig a tu­lajdonosa is, egészen az 1950-es ál­lamosításig. „Pályámat mindig sze­rettem, most is szeretem és ezért van az, hogy a pihenésre szánt időn kívül minden percet a gyógyszerészi pályá­nak áldozok” — írja egy évvel halála előtt készült önéletraj­zában, az államosítás után, a Nógrádmegyei Gyógyszertári Vállalat beosztott gyógyszerészeként. w „Magam is láttam még a hatvanas évek közepén Belgráder üvegfotólemezeinek tör­melékeit, amikor a mai pártház helyén álló kis üvegtetős fényképészeti műtermet lebon­tották, s a padlásáról ládaszám dobálták a bontók a törmelék közé, az ott már lehet, hogy két világháborút is túlélt üvegnegatí­vokat” — emlékezik vissza Kova lesik And­rás könyvünk főszereplőinek, a fényképek­nek a sorsára. Ha mindez nem is pótolható, a családi albumokból, ha­„MAGYAR KORONA’*GYÓGYSZERTÁRA BALASSAGYARMAT TELEFON: 44­▼ .. pait Leuetud. lahm „MAGYAR K08C BALASSAGYA Щ \ 'Kiesve m gyatékokból, antikváriumokból felbukkanó megsárgult felvételek­ből következtetni tudunk azoknak a törmelék közé vetett ládáknak a kincseire. Újsághírekből, hirdetések­ből és az előkerült fényképek cégjelzé­ses hátlapjairól az iparlajstromok se­gítségével végigkövethettük a gyarmati fényírás történetét Belgráder Somától Vámos Aladáron át Lusztig Ferencig. 5ti*cCCI elüt** ifítszo*

Next

/
Thumbnails
Contents