Tyekvicska Árpád (szerk.): Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 19. (Balassagyarmat, 2014)

Írások, képek, történetek. Balassagyarmat évszázadai

^ A Selmeczy-cukrászda még ma is fogalom a városban. Ország­világ ismerte finomságait. A hí­res cukrászdinasztia alapítója Stavnyiczkiként töltötte inaséve­it, de az iparengedélyt 1869-ben már Selmeczy Sándor néven sze­rezte meg Losoncon. Innét települt át Balassagyarmatra, ahol gyorsan ismert lett krémeseiről, tortáiról. Családjáról ekkor ké­szült az itt közölt fénykép. Fia 1912-ben vette át és működtet­te tovább igen nagy sikerrel a cukrászdát. A családi vállalko­zás folytatója, az ißabb Árpád nemcsak kiváló cukrász, de ahogy ez a régi fénykép tanúsítja, szenvedélyes motoros is volt. w Adám és Berczeller a 20. század elején alapították szállít­mányozási vállalkozásukat. A két kép jól szem­lélteti az utat, amit az évtizedek alatt lovas ko­sági gépgyár stb. — de eredményre nem vezettek. A kisipari szinten túllépő, sokszor részvénytársasá­gi formában működő vállalkozások alapítására azonban itt is sor került: 1874-ben épült meg Schmidl Samu gőzmalma a város nyu­gati szélén, amit 1890-ben egy másik gőzmalom megnyitása követett a Nagy híd utcában, ahol a kiegyezés évében már egy kisebb szeszfőzde is működött. Az első világháború előtti években jött lét­re a vasúton túl a Sebastiany és Fejér cég fűrészte­lepe és parkettagyára, ennek szomszédságában pe­dig az országosan is jó hírű Hoffmann-féle cirok- seprű- és gyökérkefegyár. Az említett vállalkozá­sok méreteiről sokat elárul, hogy az első világhá­borúig egyikük sem alkalmazott húsz munkásnál többet. ■ Az 1870-es évek elején kezdődő gazda­sági válság idején a város vezetői tíMi ШдЦй . '* kincstári Ш А’ А щ megtettek: a csitól eljutottak a ba­lassagyarmati cserkésze­ket fuvarozó teherautóig. SEt-MEczv épületben — jelenleg a Magyar Király Szálloda - ún. Deuts papa kávéháza ЯМИВЯ|Ц és a Balassiban az öreg Barthé. Előb- юСМКНг ) bit jószívűsége miatt nevezték vendé- gei Deuts papának, az öreg Barth ká­ÍR vés pedig arról volt híres, hogy vendégeivel kurtán bánt el, p. o. 10 órakor este, habár vendégei is voltak, eloj tóttá kávéházában a lámpá­kat mondván vendégeinek ‘uraim feierabend’.” ■ Gyáriparról, nagyobb vállalatokról ebben az idő­szakban nem beszélhetünk. Megteremtésére tör­téntek ugyan kísérletek a 19. század végétől — do­hány-, sör és malá­"........................."" |1 111 iff /) ta-, keményítő, mezőgazda­Ádám és Berczeller butorszállitók Balassagyarmaton

Next

/
Thumbnails
Contents