Hausel Sándor: Nógrád vármegye II. József-kori közigazgatási iratanyagának regesztái 1786-1790 - Nagy Iván Könyvek 18. (Balassagyarmat, 2014)

megtérítését kérte, amit a levéltárrendezést végző személyek számára adott el.

Kik végezhették személy szerint a rendezést? Hét irodista és egy napidíjas nevét ismerjük 1786-87-ből: Czecze Ferenc, Gyura Ferenc, Horváth Imre, Hudoba János, Kasza Ferenc, Kröpfel Pál, Móritz István. (Róla zárójelben érdemes megjegyezni, hogy vélhetőleg a monoton irodai munka elől menekülendő elígérkezett az éppen Balassagyarmaton verbuváló toborzótisztnek, de amikor be kellett volna állnia katonának visszakozott. Nem kis bonyodalmat okozott ezzel a meggondolatlan lépésével. Ugyanakkor úgy látszik, beletörődött az irodai munkába, mert 1787 első félévében szorgalmasan kérte napidíját.) A napidíjas Lisznyai Benjamin volt. Közülük kettő az, Hudoba János és Czecze Ferenc, akikről bizton állíthatjuk, hogy az iratszétválogatásban nagy szerepet vállaltak. Ok ketten már 1786. november végén jelentést tettek a főispánnak a szétválogatásról. Mivel azonban Czeczét 1786 végén kinevezték biztosnak, a további munkálatokat egyedül Hudoba végezte. A Germanica iratokból az nem derül ki egyértelműen, hogy 1786 után a többi irodista részt vett-e ebben a nagy munkában. Mindenesetre Almássy főispán 1787. május elején beismerte, hogy a közigazgatási és a bírósági iratok szétválogatása még nem valósult meg. Úgy tűnik, hogy 1787 közepére a levéltárrendezés nagy munkájával Hudoba János egyedül maradt. Ekkor mint regesztázó kapta a fizetését, amit egyébként kevesellt, (200 forint volt a fizetése, ennyit kapott a törvényszéki jegyző is.) de fizetésemelési kérelmét elutasították. Mindenesetre alighanem benne tisztelhetjük a Nógrád megyei levéltárosok ősét. A fondjegyzékünk is azt valószerűsíti, hogy az első rendszeresített levéltárnoki állást ő tölthette be.6

A közigazgatási beosztás eddig rendszere 1788-ban alapvető változással bővült, ugyanis a megye, illetve a négy járás területén 30 körjegyzőséget alakítottak ki. A jegyzői hivatalra alkalmas személyek kiválasztása a szolgabírók feladata volt. 1788 második félévében már működtek ezek a körjegyzőségek.7

A megyei közigazgatás apparátusa 1786-ban Hajdú Lajos kimutatása

6 Hausel Sándor: Szügy története. Szügy, 2001. 70-79. p. A bíróság személyzete: XXII/39.

7 1/115,2627/1788