Rácz Jenő: „Koplyan alias Bakofalva”. Okleveles és régészeti adatok az egykori Koplány történetéhez - Nagy Iván Könyvek 17. (Balassagyarmat, 2009)

„KOPLYAN ALIAS BAKOFALVA" Okleveles és terepbejárási adatok a Csesztvéhez és Szügyhöz tartozó egykori Koplány történetéhez (írta: Rácz Jenő) - Felhasznált irodalom

vágólap legnagyobb szélessége: 1,6 cm, vastagság: 0,28 cm.

33/2. Gyertyatartóláb(?) feltehető hajlítás következtében tört el, talprésze vékonyított, szétkalapált, kissé visszaperemezett, hossz: 3,8 cm.

33/3. Csiholó (?) csigába visszahajtott egyik szára letört, hossz: 7,5 cm, szélesség: 1,38 cm.

33/4. Csikózabla féldarabja, karika külső átm: 7 cm.

33/5-6. Szekér, vagy ládavasalatok, a felerősítést szolgáló szöghelyekkel, 5. hossz: 9,2 cm, szélesség: 4,2 cm 6. hossz: 6,52 cm szélesség: 2,5 cm.

33/7. Sarló töredéke, nyéltüske hossza: 7,7 cm.

33/8. Zablapálca oldaltag töredék, végén duzzasztott hegyesedő félgombbal, hossz: 8,82 cm.

33/9-10. Vassalakdarabok

33/11. Fenőkő, négyszög alapú hasáb forma (törött), hossz: 5,3 cm oldalszélesség: a) 3,5-3,8 cm, b) 3,3- 3,4 cm.

34. kép. Válogatás a katalógus összeállítását követően Bakópusztán előkerült leletekből (Dubravicz- ky-Kenderes)

34/1. Orsógombtöredék a Dubraviczky lelőhelyről (rekonstruált átmérő: 30 mm, furatátmérő: 6-7 mm, magasság: 23 mm) anyaga finom homokkal soványított, oxidativ égetésű.

34/2. Orsókarikatöredék a Kenderes lelőhelyről, kb. 8 mm falvastagságú fazék oldalfalából, kissé asszi- metrikusra alakítva (rekonstruált átmérő: 32 mm, furatátmérő: 7-8 mm) anyaga: finom homokkal soványított, oxidativ égetésű.

34/3. Bordásnyakú edény töredéke a Kenderes lelőhelyről. Az egyik bordaközben primitíven nyomott egymásbametsző pontok sora. Vastagság a bordán: 12 mm. Bordaközön a mintánál: 9 mm. Anyaga: sóderos homokkal soványított, égetése reduktív.

34/4. Nyéltüskés késpenge a Dubraviczky telekről. Hossza: 155 mm.

34/5. Nyéltüskés damaszkolt anyagú késpenge a Dubraviczky telekről. Hossza: 85 mm.

35. kép. Iván falu és malom szórványai (Szügy)

35/1-5. 10-11. Őskori kerámiatöredékek, kerámiazúzalékkal ill. homokkal, sóderos homokkal sová- nyítottak.

35/6-9. Császárkori kerámiatöredékek, anyaguk finoman iszapolt, valószínű gyorskorongon készültek, színük: világos-sötét szürke, 6-7. rosszul égetett.

35/12-26. 13. század elejétől való életre utaló, fehérre égő agyagból, kézi korongon készített fazekak töredékei, díszítésük: szélesközű csigavonal, a 35/21. több sorban körömszerű benyomkodás (Iván és Koplány határáról)

35/27. Szeg, hossza: 6 cm.

36. kép. Kályhacsempe töredékek a török utáni újra- telepedés idejéből, Bakópusztáról.

37. kép. A Csesztve - Kincsem-pusztai sír edény szájrésze és feneke, és a közelben talált nyílhegy.

Felhasznált irodalom

BÁCSMEGI, 2003. - A lengyeli kultúra temetkezései Karancsságon. MFMÉ-Stud. Arch. IX. 81-86.

BÁLINT, 1991. - Bálint Csanád: Südungarn im 10. Jahrhundert. Stud. Arch. XL1991.

BELITZKY, 1972. - Belitzky János: Nógrád megye története I. 896-1849.

BELITZKY, 1977. - Belitzky János: Balassagyarmat története 896-1962., Balassagyarmat, 1977.

BELITZKY, 1978. - Belitzky János: Észrevételek és feltételezések a Palócföld koraközépkori településföldrajzához és történetéhez. Nógrád Megyei Múzeumi Évkönyv 1978. 73-114.

BELITZKY, 1989. - Belitzky János: Az 567-568. évi avar honfoglalók hely-, személy- és egyéb név hagyományának kérdése. In: Nógrádi Történeti Évkönyv 1989.19-41.

T. BÍRÓ, 1984. - T. Biró Katalin: Őskőkori és őskori pattintott kőeszközeink nyersanyagának forrásai. 1984. Archaeologiai Értesítő (111) 42-53.

T. BÍRÓ, 1998. - T. Biró Katalin: Lithic implements and the circulation of raw materials in the Great Hungarian plain during the Late Neolithic period. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum. 1998. 57.

T. BIRÓ, 1992. - T. Biró Katalin: Adatok a korai baltakészítés technológiájához. Pápai Múzeumi Értesítő (3-4.) 33-81.

BOROVSZKY, 1911. - Borovszky Samu: Magyarország városai és vármegyéi. Nógrád. Bp„ 1911.

BÓNA, 1998. - Bóna István: Az Árpádok korai várai. Debrecen, 1998.

CILINSKÁ, 1973. - Cilinská, Zlata: Frühmittelalterliches Gräberfeld in Zelovce. Archaeo- logica Slovaca V., 1973.

DOBOSI-TÁRNOKI, 1987. - Dobosi Viola-Tárnoki Judit: Excavations on Csesztve-Stalák. Communicationes Archaeologicae Hungáriáé 1987. 5-14.

FILIP, 1966. - Filip, Jan: A kelta civilizáció és öröksége. Budapest, 1966.

FLEROV, 1990. - Flerov. V. S.: Einige Arten der polierten Keramik der Saltovo-Majaki-Kul- tur. In: Die Keramik der Saltovo-Majaki Kultur und ihrer Varianten. (Hg.: Cs. Bálint) Varia Arch. Hung. III. 1990.113-136.

FODOR, 1984. - Fodor István: Kazárok, bolgárok, magyarok (széljegyzetek p. B. Golden

68