Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

HELYI FORRADALOM I. Társadalmi önszerveződés a Rétsági járásban 1956-ban (Kutatási összegzés)

HELYI FORRADALOM I. Társadalmi önszerveződés a Rétsági járásban 1956-ban (Kutatási összegzés) 1956 október-novemberében a közigazgatási centrumok kapcsolata az események kezdetén erősen meglazult, majd a következő napokban gyors ütemben újjászerveződött. Maga a forradalom mozaikszerűen terjedt: a vidéki forradalmi központok - többnyire megyei és járási székhelyek - létrejöttét gyakorta előzték meg a hozzájuk közel eső falvak kis forradalmai. A legfontosabb, legdinamikusabb erőközpontok mindvégig a járási szintű forradalmi szervek voltak. Különösen így volt ez vizsgálatunk helyszínén, a Rétsági járás „városhiányos" térségében, ahol maga a székhelyközség is mindössze 1172 lelket számlált. Az október 30-án megválasztott megyei forradalmi tanács alig tudott Nógrád egészére kiterjedő tevékenységet folytatni, figyelme és intézkedései szinte kizárólag Salgótarjánra és a Zagyva-völgyére korlátozódtak. A felső- és középszintű központok eseménysoraiból, az onnan érkező és ott tapasztalt cselekvési és magatartási minták közül, a helyi történések szempontjából azok bizonyultak a legfontosabbaknak, amelyek bekerültek egy-egy közösség információs rendszerébe, és így befolyásolhatták a résztvevők magatartását, cselekedeteit és akaratát. A rendszernek esetünkben a következő elemeit sorolhatjuk fel: 1. A Budapestről vagy nagyobb városokból hazatérő munkások, vasutasok, autóbusz-vezetők, vásározók, tanulók stb. hír- és élményanyaga, amelyek otthoni cselekvésük ideologikus jellemzőiben, a központban „tanult" cselekvési minták, rituálék újrajátszásában jelentek meg. 2. A meglehetősen rendszertelenül érkező, de forrásainkban is megjelenő forradalmi újságok, röplapok híranyaga. (A közismert Tizenhat pont már október 24-én eljutott a falvak jelentős részébe!) 3. A Szabad Kossuth Rádió adásai. A rádió, október 28-ig, a felkelőkkel fegyveres harcban álló kormány adójaként meglehetősen egyoldalú, koncepciózus híreket szolgáltatott. Ennek kettős hatása volt az események alakulására. Részben bizonytalanná tette a falusiakat, kivárásra ösztönözte őket, de ugyanígy elbizonytalanította a régi hatalmi elit helyi képviselőit is. Másrészt azonban ösztönzött a forradalom legitimnek tűnő megoldásaira. Ebből következően a különböző elnevezésű forradalmi tanácsok választásakor számos településen betartották a tanácsválasztások néhány alaki feltételét, fontos szerepet adva a községi, városi népfront elnökeinek. 7