Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

A JOG HALÁLA. A Pálinkás Antal és társai per anatómiája

A Pálinkás Antal és társai per anatómiája 1956 című tanulmánysorozat kiadásának a leállítása.

1 Nem maradt így más, mint a bonyolult és sokrétegű eseménysort beletuszkolni az ellenforradalom-elmélet dogmatista skatulyájába, amit még Lenin és Sztálin irányításával a polgárháborús korszakokon és a tisztogatások során nevelkedett szovjet elméleti jogászok fabrikáltak össze. Ennek az idétlen törekvésnek szinte első átfogó megjelenése volt a már tárgyalt Fehér Könyv. A bűntett tárgya Az elmúlt időszakban többen is bemutatták már az '50-es évek és a forradalom utáni ítélkezési gyakorlatában az osztálybíráskodás megtorló jellegét, az anyagi jogszabályok és a jellegzetes tényállások összefüggéseit. Mi e helyütt - Barna Péter nyomán - az ellenforradalmi bűntett szerkezeti elemeit és ezek összefüggéseit kívánjuk kifejteni. Tesszük ezt azért is, mert éppen az első Fehér Könyv tartalmi vizsgálata győzött meg bennünket arról, hogy a megtorlás folyamatának, taktikai és stratégiai elemeinek kiagyalói nem tudtak, de nem is akartak túllépni azon a brosúraszemléleten, amelyet az '50-es években - némelyek a Szovjetunióban még előbb - tettek magukévá. Barna Péter, 1961-ben megjelentetett - ám a megtorlás jogszemléletére is méltán ráilleszthető - művében, az államellenes bűntett tárgyát keresve egy négy elemből álló szerkezetet vázol fel, melynek részei: az általános tárgy, a különös tárgy, a közvetlen tárgy és az elkövetési tárgy. Az általános tárgyat a szocialista államrend alapját képező - és a büntető törvénykönyvek által védett - társadalmi viszonyok rendszere jelenti. Némi szűkítéssel jut el az ellenforradalmi bűncselekmény különös (speciális) tárgyához, mely számára a „kölcsönösen összefüggő társadalmi viszonyoknak még többé-kevésbé széles körét öleli fel". Ha jól értelmezzük mondanivalóját, akkor ilyen különös tárgy lehet a kommunista társadalomelmélet „politikai felépítménye", vagy az ehhez tartozó viszonyok, intézmények, objektumok, személyek, tárgyak, jelképek stb. összessége. A közvetlen tárgy már „konkrét társadalmi viszony, amelyet a bűncselekmény nem áttételeken keresztül, hanem közvetlenül sért vagy veszélyeztet". (Ilyen közvetlen tárgyak lehetnek tehát a párt, az államhatalom intézményei, az egyes erőszakszervek, a jelképekben „rejlő" politikai tartalom, a tanácsok, a termelőszövetkezetek vagy épp - ha úgy akarják - a posta, a vasút, a termelés stb.) Azt a tárgyat, amelyen a bűncselekmény, „mint bűnös támadás, fizikailag érzékelhető, a világ objektív jelenségei körében változást előidéző hatást gyakorol", A Betlen Oszkár szerkesztette sorozatnak csupán egyetlen kötete jelent meg: Ellenforradalom Magyarországon 1956. Tanulmányok I. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1958. 211