Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

A „TERV” ÉS VÉGREHAJTÓI. Katonák a megtorlás fogaskerekei között

Katonák a megtorlás fogaskerekei között 1956. november 9-én Turcsányi Egon újságírók és más külföldi személyek kísé­retében elhagyta az amerikai követséget, és Mindszenty József utasítását követ­ve Ausztria felé indult. Tatánál a külföldiekből álló csoportot a szovjetek igazol­tatták, és Turcsányit őrizetbe vették. Mindszenty titkára egészen 1957. január 24-ig a szovjet hatóságok foglya maradt. Csupán ekkor adták át őt a magyar nyomozó szerveknek. 1 November 13-án - szintén szovjet katonák - letartóztatták az újpesti mun­kástanács és a forradalmi bizottság több tagját, vezetőjét, többek között Kosa Pált és Péterfi Miklóst. 2 November közepére a KGB és a BM (ha egyáltalán el lehet ebben az időben különíteni őket) a kezében tartotta a Mindszenty-ügy két legfontosabb szálát. November közepén, Márton János kihallgatásával (őt is az oroszok tartóztatták le!), a fenti kettőhöz fonódott a harmadik is: a Pálinkás-ügy. Ebből a három szálból már akár decemberben sokak számára fonhattak vol­na kötelet, de Szerovék úgy dönthettek, hogy egyelőre egyikük sem kerül be a „ki kell választani 5-7 embert... agyon... lőni" kategóriájába. 3 Nem magyarázható csupán a magyar nyomozati szervek - egyébként nyil­vánvaló - túlterheltségével a három per nyomozati szakaszának elhúzása. Az például, hogy az újpesti forradalmi bizottság tagjainak perében - közel egy éven keresztül tartó zárt tárgyalás után - első fokon csak 1959. március 5-én hir­detett ítéletet a Fővárosi Bíróság Népbírósági Tanácsa. Az irányítók vártak, keres­géltek, új csapásokat nyitottak, szálakat kötöttek össze, tanúkat hurcoltak egyik ügyből a másikba, emberek, csoportok tucatjait terelve a gömböc gyomra felé. 4 A percsalád - Kahler Frigyes terminológiáját használjuk - kézbentartói kö­zül a számunkra most legfontosabbat már említettük: Rajos Pál rendőrnyomozó főhadnagyot. Róla nem tudtunk közelebbit kideríteni, elénk már mint a Turcsá­nyi-ügy fővizsgálója került. 5 Sejtésünk szerint a vizsgálati osztály kiértékelő csoportja (úgy tudjuk, hogy egy Temesi nevű rendőrtiszt volt a vezetője) bizo­nyára hozzá juttatott el minden olyan anyagot, információt, amely valamilyen módon a főpappal volt összefüggésben. A logika szerint Rajosék kezdetben - Turcsányi és Kósáék átvétele után, de talán már az előtt is - egységes perben gondolkodhattak. Az bizonyosnak lát­szik: volt olyan elképzelés, hogy Pálinkás Antal és Turcsányi Egon együtt lép 1 HETÉNYI VARGA K. 1992. 273. o. - BKÜ Bf. 092/1957.15. és 19. 2 Kronológia, 73. o. 3 Hiányzó lapok, 181. o. 4 Rainer M. János: Helyi politikai szerveződés 1956-ban - Az újpesti példa. In: Az ostrom­tól a forradalomig. Adalékok Budapest múltjához, 1945-1956. Budapest, Budapest Fővá­ros Levéltára, 1992.101-112. o. 5 Később „külügyi munkatársként" találkozunk a nevével, tehát valószínűleg a hírszerzéshez vagy a kémelhárításhoz került. Nevét említi pl: http://wwwmozgovifoghii/2($6ß4/Llmajsai.htm . 191

Next

/
Thumbnails
Contents