Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

A „TERV” ÉS VÉGREHAJTÓI. Katonák a megtorlás fogaskerekei között

Katonák a megtorlás fogaskerekei között 30 házkutatást, és „ellenforradalmi tevékenység, fegyverejtegetés és lázítás" miatt letartóztattak 123 személyt. Eközben „a személyi állomány hangulata jó volt, az illetmények rendezése és az éjjeli pótlék bevezetése jó hatással volt a hangulatra".

1 Garami ezredes az egység parancsnokává Székely Ferenc századost, a kiképzőezred mozgósítási tisztjét nevezte ki. Őt később, az 1957-es átszervezés során, ezred-hadműveleti főtisztté léptették elő. Székely Devcsics Miklós hadnagy politikai helyettessel és a háromfős pártbizottság tagjaival együtt irányította a szakasz tevékenységét. Devcsics, 1956-ban huszonhárom évesen, fiatal hadnagyként az egyik század parancsnokának politikai helyettese volt, majd nem sokkal az októberi események előtt parancsnoki paranccsal a törzsbe vezényelték és megbízták az agitációs és propagandamunka irányításával. (Érdekes és a zavarodott viszonyokat is jól tükrözi az a történet, amelyet a hadnagy tiszti felülvizsgáló bizottsági jegyzőkönyve őrzött meg. Mayer Barna azzal vádolta őt, hogy november 4-én pisztolyt fogott rá, mert „a fasiszták névsorát átadta a szovjeteknek". Münnichhez írt feljelentőlevelében Mayer valóban ír arról, hogy november elején őt és Devcsicset is beválasztották az ezred MSZMP-szervezetének ideiglenes intézőbizottságába. Utóbbi később a bizottság titkára lett. Azonban a hadnagy hamarosan Pálinkás oldalára állt: „elővette pisztolyát azzal, hogy mondjam el neki őszintén, hogy elárultam Pálinkás őrnagyot az oroszoknak, hogy Pálinkás fasiszta.") Sóti Ferenc hadnagy, a karhatalom huszonnégy éves párttitkára - azelőtt az egyik kiképzőszázad szakaszparancsnoka volt -, 1957-ben híradó szakaszparancsnoki beosztást kapott.

2 A pártbizottság tagjai voltak még Galambos Sándor és Schmidt Ferenc főhadnagyok. Galambos volt - huszonkilenc évesen - az ezred személyügyi tisztje. 1957 áprilisában, a karhatalomtól történt leszerelése után, személyi állomány-nyilvántartó főtisztté nevezték ki. Április hatodika után a szakasz tevékenységéről a parancsnokok jelentést készítettek. Ebben a következő emlékezetesebb eseményeket sorolják fel: 1956. december 29-én Berkenye községben az igazoltatást végrehajtó járőrt a lakosok körülvették, és felszólításra sem távoztak el. A járőr a levegőbe leadott lövésekkel oszlatta szét a tömeget. „A személyi állományban az esemény jó hatást váltott ki. Megnőtt az önbizalmuk, a saját erejükbe vetett hitük. Levonták 1 A jelentés szerint az egység tagjai 1957. január l-ig a beosztásuk szerinti bérezést kapták, majd ettől fogva az alacsonyabb beosztású tisztek illetményét 1600, a tiszthelyettesekét 1400 Ft-ra egészítették ki. - A kiképzőezred januári parancsnoki parancsa, 1956. december 16-i számfejtéssel, összesen 8 főnek rendelt 100-180 Ft nagyságú kiegészítést. - Arch. 33. f. 1. es. 1956. 9. ő. e. Rétsági járás. A karhatalmi szakasz története. - HL 102/03/195.

1—II. Parancsnoksági parancsok. 7/1957. január 16. 2 Arch. 33. f. 1. es. 1956. 9. ő. e. Rétsági járás. A karhatalmi szakasz története. 171