Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

A „TERV” ÉS VÉGREHAJTÓI. Katonák a megtorlás fogaskerekei között

Katonák a megtorlás fogaskerekei között fegyveres ereje, a Salgótarjáni Acélárugyár Nemzetőrsége is letette, illetve elrejtette fegyvereit.

1 A karhatalom vezetésében kezdetben problémát okozott a kettős - BM-HM - központú szervezés. Mivel a Kádár-kormánynak nem volt külön honvédelmi minisztere, a rendőrség frissen visszakerült ÁVH-s vezetői igyekeztek magukhoz ragadni a karhatalmi egységek vezetését. Ennek ellenére november közepéig a karhatalmi század parancsnoka mégis a megyei kiegészítő parancsnokság vezetője, Borsos Pál alezredes maradt, akit még november 6-án választottak meg e posztra, Árvái helyére.

2 Hamarosan azonban őt is felváltották, s az egység élére Darázs István

3 „karhatalmi őrnagy" és Brehó Gyula kerültek. A karhatalom szervezése a megyeszékhelyen kívül csak vontatottan haladt. A Rétsági járásban a páncélosezred tiszti, tiszthelyettesi állományából rendelt ki a parancsnok egy szakaszt a rendőrkapitányságra,

4 míg Balassagyarmatra, az itteni szerveződés megerősítésére Salgótarjánból kellett egy szakasznyi erőt levezényelni.

5 Módszereikben és magatartásukban országos összehasonlításban is kiemelkedtek brutalitásukkal és fegyelmezetlenségükkel. December végén Házi vezérőrnagy és a megyei pártvezetés is eljutott oda, hogy elszánják magukat a „hiányosságok" felszámolására (ezek közül a jegyzőkönyv a következőket sorolja fel: fegyelmezetlenség, iszákosság, egyéni akciók a parancsnok tudta nélkül, öltözködés, tisztálkodás elhanyagolása), mivel - Házi szavait idézve - „Ez ma nem időszerű már".

6 A pufajkások zöme a Salgótarján környéki bányász- és káderfalvakból került ki (főként Baglyasaljáról, majd később Karancslapujtőről), eleinte községek szerint tagozódtak, és ebből adódóan nemegyszer egymással is konfliktusba keveredtek. A rendőrség november 18-i jelentése azt is megjegyzi, hogy „a bányászok és a gyári munkások között többirányú ellentét van, nem akarnak együtt dolgozni a munkásőrségekben".

7 Sokuk fizetése a bányában jóval magasabb volt, mint a karhatalomnál. Itt az alap nem haladta meg az 1300 Ft-ot, ami szintén hozzájárult a problémákhoz. Pothornyik, egy december végi IB-ülésen, nagyvonalú gesztussal felajánlotta, hogy ha a fegyveres erők minisztériurna nem 1 HL 1956-os gyűjtemény 6a. őe. 1021-1036. fólió. Nógrád megyei kiegészítő parancsnokságok jelentései. 2

Uo. 3 Darázs István 1921. december 21-én született, Mátraszőlősön. Eredeti foglalkozása lakatos. 1956-ban Baglyasalján élt. 4 Arch. 33. f. 1. ff es. 1956. 9. őe. Rétsági járás. A rétsági karhatalmi szakasz története. 5 HL 1956-os gyűjtemény 6a. őe. 1021-1036. fólió. Nógrád megyei kiegészítő parancsnokságok jelentései. 6 Arch. 1. f. 3. fcs. 1956. 3. ő. e. Nm IB 1956. december 28-i jkv. 7 BM TI 2-100-19.1956. november 18. 165