Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

KIRÁLYÉRT – HAZÁÉRT. Ifj. Pallavicini György és Pálinkás (Pallavicini) Antal életrajzi vázlata

Királyért - Hazáért tárgyilagosan bírálta el, és kiemelte azt is, hogy hol hibázott a kormányzó. Érdekes újdonságként hatottak azok a közlések is, amelyek a Szálasi-kormány működése alatt megindult földalatti szervezkedésről szóltak, üldözött politikusok és magas rangú katonák vezetésével. Magyar Frontnak nevezték azt a mozgalmat, melynek vezetőségét a Gestapo sajnos elfogta, s így ... felszámolta. Ez vezette a mozgalomban résztvevő előadót is arra, hogy a fővárost elhagyja, és mielőbb igyekezzen csatlakozni a Vörös János vezérezredes által szervezett új magyar hadsereghez.

1 Az előadó kiemelte még a Szövetséges Hatalmak határtalan jóindulatát, amellyel megengedték, hogy Magyarország részt vehessen a számára elvesztett háború utolsó felvonásában. Felhívta minden magyar tiszt figyelmét csatlakozásának jelentőségére, s végül a magyar demokrácia jövőjével fejezte be előadását. Az előadó végig nyugodt, szenvedélytelen hangon beszélt. Láthatóan ... [olvashatatlan rész - a szerző] kerülte a szenvedélyes kitételeket. Az előadás így is kitűnően megfelelt felvilágosító és oktató céljának."

2 Mivel a csapat nem került felhasználásra, ezért 1945. április 23-án a Feketetenger melletti Nyikolájevbe, az NKVD 126. sz. („Martin") lágerébe szállították őket. Itt - körülbelül még egy hónapig - a hadosztály megtartotta különleges helyzetét, szervezetét, majd feloszlatták. Időközben Pallavicini vesebajjal kórházba került. Felgyógyulása után önként jelentkezett munkára. Először szovhoz-rigádvezető lett, mintegy hetven ember parancsnoka. Később a lágerkórház részlegparancsnokságával bízták meg, és a kultúrcsoportot szervezte. 1946. február közepén a szovjet táborparancsnok és „egy tiszt" látogatta meg őt: „Már régóta figyelnek és megállapították, hogy eleget tesznek a magyar kormány kérésének", azaz - Szakasits Árpád személyes közbenjárására - külön parancsra hazaengedik. „A külön kikérés oka az volt, hogy 1944 őszén Szakasits Árpád pár napig az én szobámba volt elbújva a nyilasok és németek előkés ezt viszonozta" - írta később önéletrajzában. 1946. február 23-án érkezett meg Budapestre. 1 Vörös János (1891-1968) tüzértábornok, vezérkari főnök, honvédelmi miniszter. A KuKhadsereg és a magyar honvédség kötelékében is szolgált, 1919-ben a Vörös Hadsereg tisztje. 1921-ben hadiakadémiát végez, később főként vezérkari beosztásokat kap. 1943 novemberétől a II. hadtest parancsnoka, 1944 áprilisától vezérkari főnök. Részben az ő határozatlansága miatt hiúsul meg Horthy kiugrási kísérlete. A nyilasok beosztásából felmentik, hamarosan átmegy a szovjet csapatokhoz. 1944. december 12. és 1945. november 15. között az Ideiglenes Nemzeti Kormány honvédelmi minisztere, 1946 februárjáig vezérkari főnök. 1949-ben az amerikaiak részére végzett kémkedés vádjával letartóztatják, a következő évben életfogytiglani börtönre ítélik. 1956-ban szabadon engedik, ezután visszavonultan él 1968-ban bekövetkező haláláig. 1992-ben a Legfelsőbb Bíróság megsemmisíti az ellene hozott ítéletet. 2 Tábori Híradó, 1. szám. 4. o. Fénymásolata a szerző birtokában. 92