Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

KIRÁLYÉRT – HAZÁÉRT. Ifj. Pallavicini György és Pálinkás (Pallavicini) Antal életrajzi vázlata

Királyért - Hazáért vezni. Kereste a kapcsolatot régi barátaival

1 és ismét életre hívta a Csütörtöki Társaságot, mely alkalmanként vita-összejöveteleket tartott. Egy ilyen ülésen vetődött fel annak ötlete, hogy György keressen kapcsolatot a Belgiumban élő Habsburg Ottóval. Pallavicini kijutását és kapcsolatteremtését nagyban segítette az, hogy igen jó viszonyban volt az angol és a francia követséggel. Már az 1944-es ellenállási mozgalomban, majd a tábor felszabadulása után Dachauban is szoros szálak fűzték nyugati tisztekhez, illetve a volt lágerbe látogató amerikai hírességekhez. Zichy-Czikánn szerint későbbi vesztét is feltehetőleg az okozta, hogy francia vagy angol kémszervezetek hírszerzési megbízásait teljesítette. Párizsban pl. gyakori vendége volt Duff Coopernek, Nagy-Britannia ottani nagykövetének. Ebben az időben már Mindszenty bíboros környezetéhez tartozott, aki második római útján, állítólag, vatikáni követté akarta kineveztetni (az NKVD-nek talán ezért is kellett őt eltüntetnie a magyar közéletből). Az 1945-ös választások után, Ottóval való első találkozása előtt, György tárgyalt a prímással és a legitimista mozgalom több vezetőjével. Baranyai Jusztin állítólag azt üzente vele a trónörökösnek, hogy a legitimista gondolat, ha gyengén is, de képviselve van a nemzetgyűlésben, és ajánlotta egy önálló párt létrehozását. Pallavicini ezután utazott ki Steenockerzeelbe. Kezdeményezésére rendezték meg 1945 őszén az úgynevezett Ottó-vacsorát, ahol csoportjának tagjai mellett megjelentek a hazai legitimizmus vezető képviselői is. Második külföldi útjára 1946 áprilisában került sor. Kiutazása előtt ismét konzultált a mozgalom vezetőivel. Édesapja halála után a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár képviselőjeként (a vállalat akkor már szovjet tulajdonban volt) előbb Németországba utazott, hogy a cég elhurcolt berendezéseinek ügyében tárgyaljon az amerikai és brit megszállók illetékeseivel. Küldetését sikerrel teljesítette, és ezt követően ment tovább Belgiumba, ahol felkereste Habsburg Ottót.

2 1 Szegedy-Maszák szerint: ,/45 őszén még egyszer összejöttünk, de akkor már közöttünk is voltak demarkációs vonalak, amelyeket Keszthelyi Nándor formulái éppen úgy nem tudtak eltüntetni, mint Pallavicini György néha maliciózus, de mindig derűs és helytálló megjegyzései. Feszélyezetten éreztük magunkat, a létszám sem volt teljes, elég hamar szétoszlottunk, egy kissé melankolikus és kesernyés hangulatban. Azt hiszem, ugyanez lett a sorsa a többi hasonló baráti körnek, amelyből a háború alatt oly sok volt Budapesten, és amelyek nagy része azután széttöredezett, amikor érintkezésbe került a háború utáni világ kemény valóságával." (Szegedy-Maszák Aladár: Az ember ősszel visszanéz... Egy volt diplomata emlékirataiból. Budapest, Európa Könyvkiadó História, 1996.105. o.) 2 Kiss Károly: A két Pallavicini. Párhuzamos életrajzok II. Magyar Nemzet, 1995. március 20.14. o. 88