Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

HELYI FORRADALOM II. Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban (Esettanulmány)

Helyi forradalom II. Ugyanakkor október 28. után gyorsan kiépültek a községi nemzeti tanács és a járási erőközpontok kapcsolatai. A tájékozódás/ az információszerzés igénye sajátos megoldásokat szült, de mindenképp azt jelzi, hogy a forradalom egymástól függetlenül, spontán módon létrejött szervei azonnal keresték a kapcsolatot egymással. Az egyes hierarchikus szintek, központok pedig napok alatt rendszerré szerveződtek. A Rétsági járásban igen gyors konszolidáció játszódott le, október 29. után már csak néhány községben történtek újraválasztások, kisebb atrocitások. A nemzeti tanács intézkedéseinek egy része a járástól érkező utasítások végrehajtását jelentette. Ezek többnyire csupán a rend és az ellátás biztosítására vonatkoztak. Ilyen volt például a kezdetben 16 fős nemzetőrség létrehozása, ezt később - szintén utasításra - négy főre csökkentették. A rend fenntartása, a kilengések megelőzése gyakori témája volt a tanács üléseinek. Ezt szolgálta a vadászfegyverek beszolgáltatása is. A döntések másik része a helyileg fölhalmozódott konfliktusokra adott választ. A begyűjtési kukorica szétosztása a beszolgáltatás eltörlését követte, míg a „feles főzésű" pálinka széthordása egy múltban gyökerező jogelvet kívánt visszaállítani: hajdan a községi szeszfőzde megállapított - és főként alacsony díjért főzött, amit az ötvenes években a főzet felének leadására emeltek. Más községek iratai között előkerültek azok a listák, amelyek a pálinka széthordásáról, de a hagyományos díjtétel kifizetéséről tudósítanak. A gazdasági sérelmekre adott válasz volt a régi birtokosok és az újföldesek közbirtokosságának visszaállítása. A nemzeti tanács által szervezett gyűléseken a régi vezetőket választották újjá, és egyhangúlag határoztak a közbirtokossági erdők visszavételéről. Az intézkedést azért is fontos említenünk, mivel az már túllépett az országos és járási deklarációkon, azaz a faluközösség önszervező érdekérvényesítéséről tanúskodik. Hasonló értéke van annak a november végi kísérletnek, amely a betagosított földek visszavételére irányult, azonban a politikai helyzet változása miatt már csak igény maradt. Politikai üzenetet hordozó intézkedésre csak kevés példát találtunk. Ilyen a pártház - az ötvenes években egy gazdacsaládtól államosított ingatlan - visszavétele községi kezelésbe, és a teljes tanácsi apparátus elbocsátása. (Sajátos és sokatmondó tény, hogy ezekre november második felében, illetve december elején került sor.) Fontos megemlítenünk, hogy a forradalom fennmaradt dokumentumai, az utólagos jelentések és visszaemlékezések kizárólag a falu csaknem egészét érintő sérelmek orvoslásáról tudósítanak és a magánérdekek háttérbeszorulásáról tanúskodnak. A közösség által elfogadott értékek helyreállítását, valamint a hatalmi helyzet véglegesítésének szándékát érezzük a működési szakasz legjellemzőbb tendenciájának. Az igazságteremtés elvisége mellett ez az anyagiság 1956 forradal46