Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)
HELYI FORRADALOM II. Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban (Esettanulmány)
Helyi forradalom II. Konfliktusok A közösség által elfogadott pozíciószerkezet megbontásából, eltorzításából származó összeütközések mellett az ötvenes években sokkal közvetlenebb sérelmek is terhelték a nógrádiakat, az élet szinte minden területén. A terv-bűntettek, a különböző típusú és indítékú gazdasági bűncselekmények, a véletlen vagy tudatos politikai konfrontációk a helyzettel, a rendszerrel való szembenállás tudatosulásával, a személyes sérelmekből születő ellentétek pedig érzelrni-indulati motiválódással jártak együtt. A legsúlyosabb sérelmek bizonyára azt a kilenc személyt, illetve családot érték, akik a kuláklistán is szerepeltek. Közülük hetet csak 1956 szeptemberében rehabilitáltak. A forradalom eseményeiben személyesen már egyikük sem vett részt, ám ott találjuk mintánkban az evangélikus Molnárok több ágának képviselőit, Klucsik Mihály bíró rokonait, Pásztor Vince öccsét, Jánost, vagy Dobos József János fiát, aki a jelölőbizottságnak lett a tagja. A tradicionális erkölcsi, tulajdonosi, társadalomszerveződési jogelvek látványos megsértése Nógrádon a közösségi összetartás erősödésével járt együtt. Ezt jelezte a gazdatársadalom merev ellenállása miatt elakadt tsz-szervezés és a közélettől való szinte teljes elfordulás egyaránt. „A tanács választáson (a rátermettek) nem vállalnak funkciót" - panaszolta 1954-ben a községi párttitkár. A második ciklusban először választott tanácstagok közül már csak ketten kerültek be vizsgálati csoportunkba, ami jelzi a helyi hatalom káderbázisának szűkülését, minőségi „romlását". A szolidaritás érzése további három elemből is táplálkozott: - Az igen széles, nagyszámú és erős tulajdonosi kötődéssel rendelkező gazdatársadalom döntő befolyással bírt a közvélemény formálásában. - A nagy, később kuláknak nyilvánított parasztbirtokok száma elenyészően kevés volt a községben. (A listára kerülés indokaként sem a birtok nagysága kodású"!) Ebből következően az e csoportot ért megpróbáltatások - melyek családjaikat szétzilálták, személyüket pedig érzelmileg nyomorították meg - nem jelentették egyben a hajdani közéletiség szereplőinek, hangadóinak és szervezőinek teljes fölmorzsolását, és így a hatalom képviselői a „békésebb", bizonyos kontinuitást is mutató, de azért az arányokra kínosan ügyelő hatalmi váltást választhatták. Ezzel pedig megőrződött e szerepek személyes újraélesztésének és a közvélemény nyíltabb, nyilvánosabb formálásának a lehetősége is. - A magas születési arányszám a rokonsági kapcsolatok megfelelő szervezhetőségét tette lehetővé. A gazdafamíliák így nem belterjes, zárt házassági stratégiákba bonyolódtak, hanem lefelé irányuló rokonságköröket kialakítva, meglehetősen széles rokoni bázisra, szolidaritásra építhettek. Az 1953 és 1956 közötti időszakra lehetőségünk nyílott a Rétsági Járási Ügyészség munkájának vizsgálatára. E négy év alatt összesen 84 esetben indult 40