Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

EZERKILENCSZÁZHATVANKETTŐ. Ami ’56 után következett

Ami '56 után következett... nokkal". 1958 őszén azonban az összevont csoport tevékenysége politikai fordulatot vett. Vezetőik célul tűzték a csoport tagjai elé, hogy szükség esetén fegyverrel is harcolni kell „az elnyomott magyar nép felszabadításáért". Hamarosan fegyverekhez jutottak, és „orvvadászatokkal egybekötött céllövészeteket rendeztek". A Hajdú-Bihar megyei Báránd községben működő indián törzs 1961 óta foglalkozott röplapok terjesztésével és falfirkálásokkal. A Budapesten 1953-ban szervezett, de '56-ban, a tagok jó részének disszidálása után felbomlott törzset „Dakota" néven 1959-ben szervezték újra. Hamarosan kapcsolatot teremtettek Borvendéggel, akivel egyeztették politikai céljaikat. Az „indián-ügyekben" megejtett házkutatások során a rendőrség olyan leveleket is talált, amelyek csehszlovákiai „indián" szervezkedésekre utaltak.

1 A fentiek ismeretében nem lehet csodálkozni azon, hogy az 1962-es év központi kérdései között voltak az ifjúsággal kapcsolatos problémák. A VIT egész évet átfogó országos propagandája, melynek egyik eseményeként megrendezésre került az első „Ki mit tud?", ami az év tv-műsorává, valóságos nemzeti üggyé vált, már önmagában is a fiatalságra terelte a közvélemény figyelmét. Ezt a propagandahatást erősítette fel a nyári futball-világbajnokság, ahol a magyar csapat a negyeddöntőig jutott (Grosics, Mátrai, Mészöly, Sárosi, Göröcs, Tichy, Rákosi, Albert neve még ma is sokat mond). Vissza-visszatért a lapok hasábjaira a galeri-bűnözéssel kapcsolatos ún. huliganizmus-vita, de ettől függetlenül is több írás foglalkozott az ifjúság helyzetével, állapotával. Sükösd Mihály Húszévesek című írása az Élet és Irodalom március 24-i számában egy egyetemista tanulócsoport tagjait így jellemzi: „magától értetődő biztonsággal mozognak az új társadalomban. Olyannyira magától értetődően, hogy többségüknek eszébe se jut felmérni a hétköznapjainkat körülvevő tágabb egészet, világot, társadalmat. Ők egyetemi hallgatók, leendő villamosmérnökök, ami ezen kívül esik, természetes és másodlagos. Erkölcsük, ideológiájuk így forradalminak és konvencionálisnak furcsa vegyüléke, a megszokott új sajátos képlete. ... Isten, vallás, egyház - érdektelen. ... Politikai tájékozottságuk, a legszélesebb látókörűeket leszámítva, elgondolkodtatóan alacsony szintű. ... Világnézet, politika, ideológia, filozófia és a többi viszont: tiszteletreméltó, de testetlen szavak." Az ifjúság életformaváltása, az új divatok (twist, nérófrizura, tupírozott haj, a „majomparádés öltözködés") maguk után vonták a konzervatív támadásokat. A huliganizmus-vitát elindító Molnár Géza még 1960-ban írt gondolatai az „ifjúság elvadulásáról" két év múltán is vissza-visszatértek. 1 ÁBTL Tájékoztató jelentések 60-6/189/62. XI. 14. szám. 407