Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

HELYI FORRADALOM II. Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban (Esettanulmány)

Helyi forradalom II. - az 1940-1945 közötti elöljáróság összesen tizenhárom tagjából hárman (Klucsik János esküdt, Molnár Márton törvénybíró és Polyák Sándor pénztárnok), illetve a körjegyzőség egy régi alkalmazottja, aki a tanácsi apparátusból történt elbocsátása után visszakerült eredeti állásába; - az 1945-ös képviselő-testületnek a föntieken kívül további három tagja; - a koalíciós képviselő-testületből más összetételben további négy fő: kettőkettő a kommunista, illetve a parasztpártból (hozzájuk számíthatjuk még a nemzeti bizottság egy kisgazda és egy parasztpárti tagját); - az első tanácstestület 42 rendes és 20 póttagjából tíz, míg a második 38 tagjából néhány átfedéssel hét fő (közülük négyen a nemzeti tanácsnak is tagjai lettek: Piroska István, Czerman József, Molnár Márton, Rottek Mihály); - az önkormányzati szerveken kívül többen voltak vezetői, vezetőségi tagjai különböző társadalmi, szakmai szervezeteknek, egyesületeknek (pl. Rottek Mihály rövid ideig a járási, míg Szakállas József nemzetőr a helyi DISZ-nek, illetve utóbbi a sportkör vezetőségének is a tagja volt). Végül e témakört azzal a példával zárjuk, amelyik talán a legélesebben világít rá a családi tradíció késztető erejére. Az általunk megismert kétszer hároméves, evangélikus időszakban a bírói tisztet Molnár József (a már megismert Molnár Márton nagybátyja) 40 kh-as gazda töltötte be. A ciklus 1950-ben katolikus bíróval ért véget. 1956. október 26-án, a fölvonulás kezdete előtt, Molnár József egyik unokaöccse fél liternyi kifizetett bor fejében arra kérte a község kanászát, hogy a fölvonuláson kiáltsa őt ki bírónak, amit az eredménytelenül meg is tett.

1 Bár az esetet már nem tudtuk megnyugtatóan tisztázni, mégis úgy véljük, hogy a próbálkozást joggal tartjuk olyan kísérletnek, mely a megszakított történelmi folyamatosságot hivatott helyreállítani. A hajdan gazdag és tekintélyes Molnár família tagjait a forradalmi helyzet ugyanúgy egykori szerepük - végül is egy igazságosnak érzett pozíciórendszer - újraformálására késztette, mint a Rottekokat. S talán csak a két rokonság nagysága, támogatottsága, múltjából eredő eltérései, kiemelkedő képviselőinek alkati különbségei döntötték el, hogy a forradalmi tanácsnak a Molnárok (és az evangélikusok) közül csupán egy vő az 1955-ben bíróság elé állított és elítélt - ifj. Králik János lett tagja, és csak a kooptálással került be a nemzeti tanácsba több képviselőjük. 1 NML XXV. 4. B. 11/1958. Bajnai Ferenc és társainak népi demokratikus államrend elleni szervezkedési pere. 38