Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

HELYI FORRADALOM II. Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban (Esettanulmány)

Helyi forradalom II. II. táblázat 1. I. János: Zsemberi Magdolna 2. Rozália 1873 : Klucsik Mihály Mihály 1897: Gyenes Erzsébet B1946-1950 Mária 1881: Piroska István B 1921-1923,1927-1929,1940-1943,1944-1946 III. táblázat 1. I. András : Kovács Verona 2. I II. József 1874 : Babicska Erzsébet III. József 1903 : Mészáros Rozália Magyarázat: A nemzeti tanács tagja A vizsgálati csoport tagja B 1930-1933 = Volt bíró Erzsébet 1909 : Czerman Ferenc Az évtizedek során Nógrádon sajátos önkormányzati ciklus alakult ki. Ennek két főszereplője a katolikus Rottek és az evangélikus Molnár család. A közösségi megegyezés szerint három bírói időszakon keresztül (kilenc éven át) a katolikusok, míg egyben a másik felekezet adta a falu vezetőjét. A közölt családfán is láthatjuk, hogy 1921-ig visszamenőleg a katolikus terminusokban kivétel nélkül a Rottek família tagjai vagy legközelebbi rokonai ültek a bírói székben. (A családfán nem szerepel Hugyecz József, az I. táblázat 5. sorában lévő Hugyecz Mária bátyja, aki 1934-1936 között töltötte be e tisztséget.) Közülük is kiemelkedik Piroska István, akinek négy bírói időszakáról tudunk. Bár e ritmus 1950-ben megszakadt, a fenti dinamika az ötvenes évek döntéseiben is fellelhető. Most csak a számunkra legfontosabb példát említjük. A bíró Piroska Istvánnak két fia is bekerült az első tanácstestületbe. János, házassága miatt, konfliktusba került családjával, attól eltávolodott, jó ideig napszámosként dolgozott, majd belépett a termelőszövetkezetbe és az MDP-be. Öccse, István, gazda maradt, 10 kh-on gazdálkodott. A testületben János bizottsági elnök lett, míg Istvánt 1952-ben elnökhelyettessé választották. A következő évben az elnök távollétében rövid ideig ő vezet36