Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

DOKUMENTUMOK Balassagyarmat ’56-os eseményeiről

Dokumentumok Kmetty Lajos, Ipolyvece: A községünkben is szórtak röpcédulákat, és ha nincs üzemanyag, ilyen szennylapokra ne adjanak autót! Szabó: Egy lényeges dologra akarom felhívni a figyelmet: minden ember most úgy gondolkozzon, úgy csinálja a dolgát, mintha az ő kezében lenne az or­szág sorsa! Gondoljon mindenki arra, hogy emberek éheznek, és ha nem vigyá­zunk, talán már Balassagyarmaton is szétlövik a házakat. Vájó István mondta azt, hogy az embereket aszerint kell elbírálni, hogy magyar hazafi vagy sem. Véleményem szerint nem az a döntő, ki milyen pártnak volt a tagja, és Vájó Ist­vánt magyar embernek ismerem. Értesülést szereztem arról, hogy harcot folyta­tott, és nem bizonyos, hogy nem fogadják-e úgy, hogy „te nem vagy ide való", csak azért, mert azt mondják, nincs szükség azokra a pártfunkcionáriusokra, akik vakon végrehajtották a legképtelenebb dolgokat is. Vájó István el fogja vin­ni Salgótarjánba üzenetünket. Nem félünk Salgótarjántól, én állítom felelőssé­gem tudatában, csak olyan utasítást fogunk elfogadni a megyetanácstól, amin Vájó István neve ott lesz! Daróczi: Kmetty Lajos felszólalását nem tudom, minek minősítsem - amely arról szólott, hogy itt a Magyar Szocialista Munkáspárt a működését szüntesse be. A demokráciában minden párt szabadon működik, a leghatározottabban el­ítélem az ilyen megnyilatkozást! A múltnak egyik legnagyobb hibája az volt, hogy csak egy párt működhetett. Én nem kérdeztem senkitől, milyen pártállású, arra nem helyezek súlyt, a lényeges csak az, hogy milyen magyar ember. Dejtári küldött: Én meg tudom pontosan mondani, kik voltak az autóban, melyből a röpcédulákat szórták: Szabó százados és Tandel. És ha egyszer arra nincs üzemanyag, hogy Pestre vigyék az élelmet, erre most nem volna szabad lenni, ki kell vizsgálni, hogy jutottak az autóhoz és benzinhez! Komor: Én kijelentem (történelem szakos tanár vagyok), hogy a történelem folyamán nem volt olyan egységes a magyar nép, mint most. Csak teljesítsék két kívánságát, és kijelentem, hogy nevetve, sőt dalolva mennek munkába, csak az orosz csapatok vonuljanak ki! Török: Ha ad garanciát arra az a csoport, amely kormánynak nevezi magát, hogy a termelt javakat nem viszik ki, akkor az emberek dolgozni fognak. Daróczi: Elmulasztottam bejelenteni, hogy a forradalmi tanács vb ragaszko­dott ahhoz, és kértük, hogy a megye részéről Vájó legyen a küldött. Vájó: Én voltam az, aki harcoltam azért, hogy a pártból senki ne menjen fel. Én nem tudok mesterkélten beszélni, és ezek után sem tudok mást mondani, mint hogy bízzanak bennem! Minden erőmmel azon dolgozom, hogy az ott lé­vő, még megmaradt, a nemzet politikájával ellentétes elemek ellen óriási harcot folytatok. Nem tartanám becsületes dolognak, ha elveimből engednék. Függet­len, magyar politikát akarok! Engem Újpesten mindenki ismer, amikor szorult volt a helyzet, nekem azt mondták, hogy menjek oda, Újpestre. De én minden vádat vállalva megpróbálok dolgozni ebben az országban, és visszajöttem Sal­338

Next

/
Thumbnails
Contents