Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

DOKUMENTUMOK Balassagyarmat ’56-os eseményeiről

Balassagyarmat '56-os eseményeiről A továbbiakban elmondotta, hogy rengeteg olyan kérdés van még, amelyet a jövő­ben meg kell oldani a nép akarata szerint. Ilyennek nevezte pl. a címer kérdését, a déli harangszót, a formaruhát és egyebeket, amelyek mind jogos követelések, nemzeti éle­tünk hagyományai, és helytelen lenne ezeknek az elvetése. Nyomatékosan felhívta fi­gyelmünket arra, hogy a fő feladat most az, hogy az ellenforradalmat elfojtsuk. Tudnunk kell azt, hogy a börtönökből mintegy húszezer közönséges bűnöző szaba­dult ki, akik úgy Budapesten, mint egyes vidéki városokban fosztogatnak, gyújtogat­nak és ártatlan embereket lövöldöznek le. Ezekkel mindenütt le kell számolni. Az elkövetkező idők feladatai között első helyen említette meg a munkás-paraszt hatalom megszilárdítását. Ezzel párhuzamosan talpra kell állítani a munkásosztályt, tö­möríteni a szocialista erőket - világnézetüktől, pártállásuktól függetlenül -, és ezzel meg tudjuk erősíteni a Szocialista Munkáspártot. Az egypártrendszerre vonatkozóan kijelentette, hogy károsnak tartja a többi pártok­nak a felszámolását, különösen olyan formában, mint ahogyan az történt. Azonban most nem az a fő feladat, hogy pártharcokat, pártok közötti villongást idézzünk elő, ha­nem hogy egységesen sorakoztassuk fel a nép minden rétegét az ország talpra állítása és a népi hatalom megszilárdítása érdekében. Felvetődött a baloldali szélsőség, illetve a bosszúállás kérdése is, amivel kapcsolato­san kifejtette, hogy azokat, akiket a dolgozó nép akarata félresöpört vagy félre akar söp­reni, önmaguktól álljanak félre, ne várják meg, amíg félreteszik őket. Itt elmondotta, hogy az ő környezetében is jelentek meg olyan volt munkatársak, akik nem bírták a nép bizalmát, s akik elszakadtak a tömegektől, és ő is őszintén megmondotta, hogy visszaté­résük csak tehertétel a pártnak. A sztrájkjog kérdésével kapcsolatban kifejtette még, hogy formailag az eddig sem volt betiltva, azonban a dolgozók nem sztrájkoltak. Kifejtette továbbá, hogy a sztrájkjog is csak akkor érheti el célját, ha nem süketek és vakok vezetnek, mert hiszen süketeknek és vakoknak hiába sztrájkolnak, azok azt úgy­sem értik meg. A küldöttség budapesti tartózkodása idején sok pesti dolgozóval beszélgetett, ami­nek alapján meggyőződött arról, hogy a kormány álláspontja az egyedüli kivezető út abból a tragédiából, amely az országra szakadt. A dolgozókkal folytatott beszélgetésről külön tudósításokban fogunk még beszámolni a sajtó hasábjain. A küldöttség meg van győződve arról, hogy Nógrád megye dolgozó népe is helyesen értékeli az elmúlt idő­szak eseményeit, és egységesen nyújtanak segítséget az országot talpra állító munká­ban, mint az első, legfontosabb feladat végrehajtásában. Salgótarján, 1956. november 8. A Nógrád Megyei Ideiglenes Munkás-Paraszt Forradalmi Bizottság küldöttsége NMLPA33.f.l.fcs.5.ő.e. 313

Next

/
Thumbnails
Contents