Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

DOKUMENTUMOK Balassagyarmat ’56-os eseményeiről

Dokumentumok Szemtanúk ezrei beszélnek ezekről a borzalmakról. Láttak gépkocsival szétszaggatott embereket. Más embereknek szemüket szúrták ki, fülüket szaggatták szét. Egyszerű párttagok feleségeit agyonlövöldözték, és kisgyermekeiket a falhoz verték. Mindezek azt mutatták, hogy féktelen ellenforradalmi terror dúl Magyarországon. Megjegyezte, hogy ezek az események nemcsak Budapesten fordultak elő, hanem vidéken is. Gépkocsival indultak el terroristák a Dunántúlra, Győr, Veszprém, Bács-Kiskun, Heves stb. útvonalakon, s a községekben mindenütt borzalmas kínzások jelezték útjukat. Ugyanakkor ellenforradalmárok Nyugat-Németországban volt csendőrezredeket vontak össze, akik már csatlakoztak az atlanti tömbhöz. Ennek az a jelentősége, hogy lehetőséget adott volna az amerikai hadseregnek arra, hogy Magyarországot megszállja. Ezek azok a tények - mondotta Kádár elvtárs - és az a bűnös politika, amelyet Rákosiék folytattak, s amelyek arra késztettek engem, hogy a - már előzőleg kért - szovjet hadsereg segítségét felhasználva felszámoljuk a fehérterror garázdálkodását és megszilárdítsuk a munkás-paraszt népi hatalmat. Kádár elvtárs határozottan - a kormány álláspontjaként - leszögezte, hogy teljes egészében egyetért a dolgozók jogos követeléseivel, forradalmi vívmányaival, és azt a kormány magáévá is teszi. Azonban éppen ennek a biztosítására szükséges, hogy az ellenforradalmat minél előbb felszámoljuk, s meginduljon a békés termelőmunka, helyreálljon a rend, a biztonság és nyugalom. A kormány nevében leszögezte, hogy a dolgozók forradalmát testvérharcnak tekinti. Aki ebben részt vett, nem tartják bűnösnek, s éppen ezért semmi felelősségre vonást nem eszközölnek ellene. A beszélgetés közben feltett kérdésekre az alábbiakban válaszolt: Az egyik kérdés úgy hangzott, hogy miért van itt a szovjet hadsereg Magyarországon. Válasza az volt, hogy a szovjet hadsereg szabadította fel Magyarországot a földbirtokosok és tőkések uralma alól, és az itt maradt egységek, amelyek a '45-ös háborús időszak napjaitól eltekintve békésen éltek itt Magyarországon, és ha egy kis számban jelentettek is terhet az államnak, ugyanakkor, ha ugyanannyi magyar katonát kellett volna fegyverben tartanunk olyan technikai felszereléssel, ötvenszer többe került volna, mint az itt lévő szovjet hadsereg. Kijelentette, hogy nem szívesen kérték a szovjet hadsereg beavatkozását, és azt is meg kell mondani, hogy ők sem szívesen jöttek, de a fenti okoknál fogva kénytelenek voltak rá. Kijelentette továbbá, hogy mihelyt a néphatalom megszilárdul, ki fognak menni országunkból a szovjet csapatok. Erről kész tárgyalni velünk a szovjet kormány is. A népi hatalom megszilárdulása után lesz nemzeti függetlenségünk. Ennek a megvalósításához kér támogatást a kormány nevében Nógrád megye dolgozóitól. Külön kérdésként vetettük fel a semlegesség kérdését. Kádár elvtárs válaszában kifejtette, hogy a semlegesség őszinte óhaja az embereknek, de ahhoz a feltételeknek is meg kell lenni. A mi országunk olyan helyen van, amely évezredek óta a népek országútja, és meg kell teremtenünk a feltételét annak, hogy valóban semlegesek is lehessünk, s ehhez elsősorban egy erős, jól felfegyverzett hadseregre van szükségünk. 312