Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

DOKUMENTUMOK Balassagyarmat ’56-os eseményeiről

Dokumentumok Szemtanúk ezrei beszélnek ezekről a borzalmakról. Láttak gépkocsival szétszagga­tott embereket. Más embereknek szemüket szúrták ki, fülüket szaggatták szét. Egysze­rű párttagok feleségeit agyonlövöldözték, és kisgyermekeiket a falhoz verték. Mindezek azt mutatták, hogy féktelen ellenforradalmi terror dúl Magyarországon. Megjegyezte, hogy ezek az események nemcsak Budapesten fordultak elő, hanem vidé­ken is. Gépkocsival indultak el terroristák a Dunántúlra, Győr, Veszprém, Bács-Kiskun, Heves stb. útvonalakon, s a községekben mindenütt borzalmas kínzások jelezték útju­kat. Ugyanakkor ellenforradalmárok Nyugat-Németországban volt csendőrezredeket vontak össze, akik már csatlakoztak az atlanti tömbhöz. Ennek az a jelentősége, hogy le­hetőséget adott volna az amerikai hadseregnek arra, hogy Magyarországot megszállja. Ezek azok a tények - mondotta Kádár elvtárs - és az a bűnös politika, amelyet Rá­kosiék folytattak, s amelyek arra késztettek engem, hogy a - már előzőleg kért - szovjet hadsereg segítségét felhasználva felszámoljuk a fehérterror garázdálkodását és megszi­lárdítsuk a munkás-paraszt népi hatalmat. Kádár elvtárs határozottan - a kormány álláspontjaként - leszögezte, hogy teljes egészében egyetért a dolgozók jogos követeléseivel, forradalmi vívmányaival, és azt a kormány magáévá is teszi. Azonban éppen ennek a biztosítására szükséges, hogy az el­lenforradalmat minél előbb felszámoljuk, s meginduljon a békés termelőmunka, helyre­álljon a rend, a biztonság és nyugalom. A kormány nevében leszögezte, hogy a dolgozók forradalmát testvérharcnak tekin­ti. Aki ebben részt vett, nem tartják bűnösnek, s éppen ezért semmi felelősségre vonást nem eszközölnek ellene. A beszélgetés közben feltett kérdésekre az alábbiakban válaszolt: Az egyik kérdés úgy hangzott, hogy miért van itt a szovjet hadsereg Magyarorszá­gon. Válasza az volt, hogy a szovjet hadsereg szabadította fel Magyarországot a földbir­tokosok és tőkések uralma alól, és az itt maradt egységek, amelyek a '45-ös háborús időszak napjaitól eltekintve békésen éltek itt Magyarországon, és ha egy kis számban je­lentettek is terhet az államnak, ugyanakkor, ha ugyanannyi magyar katonát kellett vol­na fegyverben tartanunk olyan technikai felszereléssel, ötvenszer többe került volna, mint az itt lévő szovjet hadsereg. Kijelentette, hogy nem szívesen kérték a szovjet hadsereg beavatkozását, és azt is meg kell mondani, hogy ők sem szívesen jöttek, de a fenti okoknál fogva kénytelenek voltak rá. Kijelentette továbbá, hogy mihelyt a néphatalom megszilárdul, ki fognak menni országunkból a szovjet csapatok. Erről kész tárgyalni velünk a szovjet kormány is. A népi hatalom megszilárdulása után lesz nemzeti függetlenségünk. Ennek a meg­valósításához kér támogatást a kormány nevében Nógrád megye dolgozóitól. Külön kérdésként vetettük fel a semlegesség kérdését. Kádár elvtárs válaszában ki­fejtette, hogy a semlegesség őszinte óhaja az embereknek, de ahhoz a feltételeknek is meg kell lenni. A mi országunk olyan helyen van, amely évezredek óta a népek ország­útja, és meg kell teremtenünk a feltételét annak, hogy valóban semlegesek is lehessünk, s ehhez elsősorban egy erős, jól felfegyverzett hadseregre van szükségünk. 312

Next

/
Thumbnails
Contents