Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

DOKUMENTUMOK Balassagyarmat ’56-os eseményeiről

Dokumentumok sem értett egyet. Nem voltak megelégedve a gazdasági eredményekkel sem, bár volt a gazdasági helyzetünk már rosszabb is, de főleg lelkileg gyötrődött a nép. Lélektelen brosúra-módszerekkel irányították az országot, nem mérték fel az ország sajátos viszonyait, hanem szolgai másolás útján igyekeztek a szocializmust megvalósítani. Ennek következtében elsősorban érzelmi okok robbantották ki a forradalmat. Ezekben igen nagy szerepet játszott az ünnepeknek megszüntetése is, amely sértette a vallásos emberek lelkületét, de sok esetben még azokat is, akik nem voltak vallásosak, de szívesen, kedves néphagyományként ünnepelték pl. a karácsonyt és a húsvétot. Keserűséget és megbotránkozást okozott többek között a falusi osztályharcnak a helytelen lemásolása, a kulákokkal való igazságtalan bánásmód, amely helytelenségével sem érte el célját, mert nem gyűlöletet, hanem együttérzést, részvétet váltott ki a szegény- és középparasztságból is. Ezek az intézkedések nem voltak megfontoltak, módszerei embertelenek lettek, és amikor Dobi István ezt szóvá tette illetékes helyeken, őt magát is kulák befolyás vádjával illették. Kifejtette Dobi István azt a véleményét is, hogy nem értett és nem ért egyet a szövetkezeti mozgalom erőszakos politikájával sem. Nem tartotta helyesnek, hogy a kongresszusi számok határozták meg a szövetkezeti mozgalom fejlődését, aminek eredménye az lett, hogy a dolgozó funkcionáriusok igen sok túlkapást, erőszakoskodást hajtottak végre. Emellett leszögezte, hogy a szövetkezeti mozgalom, ha az a teljes önkéntesség és meggyőződés alapján jön létre, egy magasabb termelési formát képvisel, de elítélt és elítél minden olyan megnyilvánulást, amely az erőszak eszközéhez folyamodik. Nem értett egyet és a munkás-paraszt szövetség helytelen értelmezésének tartja a gépállomások szervezésének formáját is. A gépállomásoknak a dolgozó parasztság és a termelőszövetkezetek is ki voltak szolgáltatva, és nem szilárdították, hanem lazították a munkás-paraszt szövetséget, amelyre egyébként a szó helyes értelmezésében szükség van. A gépállomások rendszere - mondotta Dobi István - rosszabb volt, mint egy fuvarozási vállalat mert hiszen a gépállomásnak még konkurenciája sem volt, és a béreket helytelenül, felülről állapították meg. Mindezek a körülmények, s ezek mellett még a békekölcsön, a beszolgáltatás helytelen rendszere, amelyet háborús csökevényeknek tekintett a dolgozó parasztság, joggal váltották ki a falu elkeseredését. Az események megértéséhez tudnunk kell azt, hogy a diákok nagy része falvakból, üzemekből került az egyetemekre, akik ismerték és fájlalták ezeket a körülményeket, és mindez arra késztette őket, hogy forradalmi megmozdulásukkal arra kényszerítsék a vezetőket, hogy mindezeken a körülményeken változtassanak. Határozottan leszögezte, hogy az ifjúság és a munkások forradalmi megmozdulása tiszta és helyes volt, követeléseik jogos követelések voltak. A későbben kialakult helyzet értékelésénél azonban figyelembe kell vennünk azt a körülményt hogy a népi demokráciánk ellenségei várták ezt a megmozdulást. Előre megszervezett fegyveres csoportok csatlakoztak a jogosan tüntető és követelő ifjúsághoz és munkásokhoz, s már az első 310