Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

„A SORS TEREMTI A HŐSÖKET”. Vázlatos áttekintés a forradalom balassagyarmati eseményeiről

Vázlatos áttekintés a forradalom balassagyarmati eseményeiről November 20-án újabb szovjet egység érkezett a városba, azonban ez már nem átvonuló, hanem megszálló alakulat volt. A szovjet parancsnok még néhány napig a forradalmi bizottság vezetőivel is kapcsolatot tartott, azonban rövidesen már csak a régi tanácsi és pártvezetést tekintette tárgyalópartnernek.

1 December 4-e után a forradalmi bizottság beszüntette működését.

2 Tagjai ezt követően a munkástanácsok városi szövetségében fejtettek ki tevékenységet. A balassagyarmati forradalmárok tekintélyét, a közösség számára egyértelmű, bár nyilván nem egyöntetű elfogadottságát mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy a kommunista pártvezetés saját helyzetének konszolidálásához még december 14-én is szükségesnek látta Daróczi Gusztáv beválasztását az ismét működő tanácsi végrehajtó bizottságba. A forradalom fegyveres védelme Az újonnan megalakult forradalmi tanács, október 28-án, a város rendjének biztosítására nemzetőrséget hozott létre, melynek vezetésével Bargár Ödön tanárt, volt századost bízták meg. Külön nemzetőrsége volt a MÁV-nak és a MÁVAUT-nak.

3 Bargár Ödön 1956 októberében még ötvenen innen volt, de betegségei miatt bizonyára maga sem gondolta, hogy napokon belül közéleti szerepet kell vállalnia. Lakásának ajtaján a forradalmi tanács ülése után, október 28-án este kopog1 ÁBTL V-141434. Dr. Daróczi Gusztáv önvallomása, 1957. február 19. 2 A forradalmi bizottságok és más, hasonló elnevezésű szervek megszüntetéséről rendelkező 17/1956. számú kormányrendelet 1956. december 8-án kelt. Daróczi állítása szerint a rendelkezésről már december 4-én tudomást szereztek a rádióból. 3 A nemzetőrség működésére lásd: ÁBTL V-141434., HL BKB B. 712/1957. és NML XXV. 4. c) B. 584/1958. 249