Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

„A SORS TEREMTI A HŐSÖKET”. Vázlatos áttekintés a forradalom balassagyarmati eseményeiről

A sors teremti a hősöket felkelőkkel szembeni katonai-karhatalmi fellépést, intézkedik a szovjet csapatok „azonnali" kivonásáról, és hatvan napon belül új, szabad választásokat ír ki.

1 Balassagyarmat forradalmi tanácsa a „dolgozó nép nemzeti követelései"-vei azonosította magát. Az adott időpontban ez határozott, radikális programnak számított, amit az első napokban - ilyen egyértelműen - csak kevés helyen fogalmazták meg. Miként a forradalom leverése után, a Daróczi Gusztáv és társai ügyében meghozott elsőfokú ítélet indoklása is megjegyzi: „... az 1956. októberi ellenforradalom során különböző városokban létrejött hasonló szervek közül is [a balassagyarmati - a szerző] kiemelkedik a maga nyílt ellenforradalmi jellegével, ami mind a teljes államhatalom gyakorlása átvételének deklarálásából, mind a hírhedt Dudás-féle kiáltvány elfogadásából kitűnik." Mit kell értenünk az utóbbi vádponton? Dudás József máig vitatott alakja a forradalom történetének. Fegyveres csoportjából hozta létre október 29-én Budapesten, a II. kerületi tanácsházán a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmányt, a felkelésből kinövő első kormányellenes politikai és fegyveres csoportosulások egyikét. Lapjában, a Függetlenségben 25 pontos kiáltványt tett közzé, „Nem ismerjük el a jelenlegi kormányt" címmel. A kiáltványt október utolsó napjaiban Dudás küldöttei hozták Balassagyarmatra, tartalmát a forradalmi bizottság - több más beérkezett deklaráció mellett megtárgyalta, és a benne foglaltakhoz csatlakozott. A kiáltvány leglényegesebb pontja szerint a Dudás-féle forradalmi bizottmány nem ismeri el a Nagy Imre-kormányt. Ideiglenes kormány létrejöttét követeli a szabadságharcosok, a forradalmi bizottmány, valamint Kovács Béla, Nagy Imre és Kádár János bevonásával, a szabad választások három hónapon belüli megtartását kérve. Követelik Mindszenty József bíboros azonnali szabadon bocsátását. A pontok többségében a polgári szabadságjogok érvényesülését, a forradalmi szervek létrejöttét, az ország semlegességének deklarálását szorgalmazzák Kijelentik, hogy a tűzszünetet tiszteletben tartják, de a fegyvert nem teszik le. Darócziék bizonyára nem Dudás személye vagy elképzelései alapján döntöttek a programmal való azonosulás mellett. Sokkal inkább tetten érhetjük a döntésben azt a polgári gondolkodást, amellyel Balassagyarmat szakítani akart a várost megnyomorító rendszerrel. Itt kevesebb volt az illúzió egy megreformált, emberarcú szocializmussal szemben, gyárak, ipari üzemek nélkül azok munkásigazgatás alá helyezése sem jelentett ellenállhatatlan vonzást. Nagy Imre pedig csak október 30-án jelentette be a rádióban az egypártrendszer megszüntetését és koalíciós kormánya Vélhetően október 28-án Balanyi Mihály, Gál Lajos és Dányi József a forradalmi bizottság megbízásából Budapestre ment. A Nagy Imre-kormány tagjával, Bognár Józseffel tárgyaltak, nagyrészt eredménytelenül, mivel egyik fő követelésükben, a szovjet csapatok kivonulásának kérdésében nem tudtak megegyezni. (ÁBTL V-144434. Gál Lajos, 1957. március 13-i jkv.) 244