Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

HELYI FORRADALOM II. Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban (Esettanulmány)

Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban tésére is. A plébánián tárgyalták meg az események alakulását az egyházi képviselő-testület tagjai, akik tekintélyüknél fogva jelentős szerepet kaptak a helyi közvélemény formálásában (s mint látni fogjuk, az események alakításában is). A tanácsháza fekvésénél és funkciójánál fogva vált a történések fontos helyszínévé. A közelében lakók élénk figyelemmel kísérték az ott történteket, a fölvonulás előtt a tömeg egy része az épületnél gyülekezett, és követelte a begyűjtési iratokat (Nógrádon - az események szervezettségénél fogva - nem került sor azok megsemmisítésére). A kultúrház - valamennyi forrás egybehangzó állítása szerint - zsúfolásig megtelt termében került sor a forradalmi tanács megválasztására összehívott gyűlésre. A szervezők A fölvonulás szervezőinek, az események indítóinak körét ma már nem tudjuk pontosan behatárolni. Hébel János portréja mellé mégis odaillesztünk néhány arcképet, azokét, akik bizonyosan meghatározó szerepet játszottak.

1 - Molnár Márton (1956-ban 49 éves, 17 kh-on gazdálkodó középparaszt) széles rokonsággal és jelentős földtulajdonnal rendelkező evangélikus família katolizált tagjaként lett az egyháztanács, 1940-től a képviselő-testület tagja. Volt a legeltetési bizottság és a közbirtokosság vezetője is. Kisgazda múltja ellenére 1950-ben mind a községi tanácsnak, mind pedig a járási tanácsi vb-nek a tagja lett, és maradt egészen a forradalomig. 1956-ban azonban konfliktusok sorozatát élte át. A beadásban folyamatosan a hátralékosok között találjuk, elmaradt a tanácsülésekről, végül - egyedüliként a faluban - megtagadta a beszolgáltatást, amiért szeptemberben elszámoltatták. Október 27-én beválasztották a nemzeti tanácsba. - Pásztor János közeli rokonai közé tartozott a község utolsó bírója, míg az ötvenes évek tanácselnöke a felesége sógora volt. Ő maga először az NPP, majd az MDP tagja lett, és 1951-ig tisztségek sorát töltötte be. Volt az UFOSZ, majd a DÉFOSZ elnöke, a nemzeti bizottság és a képviselő-testület tagja. Ekkor azonban karrierje megtört: 1951-ben lemondott iparáról, 1954-ben már terv-bűntettért indult ellene eljárás, testvérét, Vincét pedig kulákká nyilvánították. Kezdeti szerepvállalása ellenére sem választották be a forradalmi szervekbe, ugyanakA tanulmányban említett résztvevők életútjára, közéleti szerepvállalására, tulajdonára vonatkozó személyi, demográfiai adatokat, információkat Nógrád körjegyzőségi, kisközségi, tanácsi és kataszteri anyagainak áttekintésével kaptuk. Mivel jóformán szavankénti hivatkozásra lenne szükség, így a részletes jegyzeteléstől el kellett tekintenünk. A jelölőbizottság, a forradalmi és a nemzeti tanács, illetve a nemzetőrség összetételére: NML XXIII. 783. c) 3. 208/1957. 21