Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

A JOG HALÁLA. A Pálinkás Antal és társai per anatómiája

A Pálinkás Antal és társai per anatómiája Ennél is fenyegetőbb és reálisabb esélye volt Garami Lajosnak arra, hogy az 1957. évi 4. tvr. alkalmazásával, lőfegyver engedély nélküli tartása miatt gyorsított eljárásban ítéljék el. Az előzetes letartóztatás foganatosításakor megtartott házkutatási jegyzőkönyv szerint ugyanis Garami lakásán egy szovjet gyártmányú gépkarabélyt és egy vadászpuskát találtak. Ez pedig akár statáriális eljárást is vonhatott volna maga után! Úgy látszik azonban, hogy a vizsgálók nem kívánták a volt parancsnok halálát, és helyt adtak annak az igazolásnak, amellyel a rétsági rendőri és karhatalmi szervek vezetői siettek volt parancsnokuk segítségére. Április 9-én Mrázik Ferenc rendőrkapitány adott ki igazolást arról, hogy „Kb. 5 héttel ezelőtt Székely Ferenc százados karhatalmi parancsnok és Devcsics Miklós hadnagy parancsnokhelyettes bejelentették, hogy tudják, hogy Garami Lajosnál egy szovjet mintájú gépkarabély van. Kérték, hogy amíg Rétságról el nem megy, a karabélyt ne vegyük el tőle. így a fegyverről aláíró is tudott."

1 Kelemen Géza ügyész 1957. augusztus 6-ra készült el az elsőfokú tárgyalás vádiratával. Azt kell mondanunk, hogy az általa eszkábált iromány tökéletesen megfelelt annak a politikai kívánalomnak, mely szerint az ügyészi és igazságügyi szervek feladata az, hogy „a Belügyminisztérium által felfedett és dokumentált ellenséges cselekmények elbírálásában mind a vádirat, mind az ítélet tükrözze a proletárdiktatúra elnyomó funkcióit".

2 A vádiratban Kelemen sorra veszi az összes olyan feltárt verbális és nem verbális cselekedetet, amelyet képes volt valamely különös részi tényállásként a BHÖ egy-egy pontjába gyömöszölni, hogy ezek halmazataként megállapíthassa Pálinkás esetében a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetését, társai számára pedig az abban való tevőleges részvételt. Megspékelve mindezt némi osztályharcos dohogással, illetve - Pálinkás és Keresztes esetében - egy-egy alkalomra szabott életrajzzal. Van abban valami történelmi szarkazmus, hogy a vádiratot és a vizsgálati anyagot ugyanaz a Kapfinger Tibor katonai főügyészhelyettes küldte át a Budapesti Katonai Ügyészséghez, aki 1956. október 31-e hajnalán telefonon ajánlkozott Pálinkásnál, hogy részt vehessen Mindszenty Budapestre szállításában! A vádirat nemcsak a bírói pulpitusra került fel, hanem egy-egy példányát megkapta az ORFK Politikai Főosztályának vizsgálati osztálya és a HM II. Osztályának vizsgálati alosztálya (tehát a két nyomozó hatóság), a HM Személyügyi Főcsoportfőnöksége, a Körzeti Katonai Börtön, ahol Pálinkásékat őrizetben tartották, az Igazságügy-minisztérium Katonai Főosztálya és - elhelyezés céljából - a Legfelsőbb Bíróság különtanácsi dossziéja is. 1 Periratok, 1957. március 22-i házkutatási jkv. - Uo. Mrázik Ferenc 1957. április 9-i feljegyzése. 2 Iratok, 589. o. 215