Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

A „TERV” ÉS VÉGREHAJTÓI. Katonák a megtorlás fogaskerekei között

Katonák a megtorlás fogaskerekei között csak február második felében gyűjtötték be (Keresztes november 4-e után többször is volt Tildy fiának lakásán, ahol ekkor a volt államelnök tartózkodott). Rajos láthatólag beismerő vallomásokat akart a két katonatiszt kapcsolatáról, ezért 22-én ismét kihallgatta a testőrparancsnokot életéről és a bíboros felhozataláról. Ő azonban nem változtatott taktikát, továbbra is azt állította, hogy október 30-án nem ő telefonált Rétságra. Ugyanígy tett a másik fővád, Dobi és Rónai lekísérésével kapcsolatban is. Mindenesetre az alaki formaságok annyira már előrejutottak, hogy február 25-én a nyomozó kiadhatta a határozatot a nyomozás elrendelésére őellene is.

1 Megkezdődött a testőrrel kapcsolatos tanúk kihallgatása és szembesítése, ám csak mellékes, bár a vádba beépíthető adatok kerültek felszínre. Lehetséges, hogy ekkor a vizsgálati osztály vezetőiben felmerült a meglehetősen rossz egészségi állapotban lévő őrnagy szabadon bocsátása. Azonban ehhez más véleményét is ki kellett kérniük. Március 8-án Rajos találkozót eszközölt ki Rónai Sándorral. A miniszter neki is megismételte a lekísérési jelenetet, amit állítólag ők már akkor kényszerintézkedésnek tartottak. Rajos kérdésére azonban kénytelen volt beismerni, hogy a letartóztatás tényét senki sem közölte vele, „... de a szituáció olyan volt" - tette hozzá a Magyar Népköztársaság Munkás-Paraszt Forradalmi Kormányának nem épp oroszlánszívéről ismert kereskedelemügyi minisztere. Rajosék számára ezután már nem maradt más út, mint a folytatás: a szerencsétlen testőr bedarálása valamelyik ügybe. A nyilvántartásból valahogyan előkerítették Farkas Jenő nevét, aki a MA VAG munkástanácsának tagjaként - a forradalom előtt és után Keresztes is ott dolgozott - ismert néhány momentumot az őrnagy október-novemberi ténykedéséről. A lényegi vádpontok tekintetében azonban belőle sem tudtak érdemlegeset kihúzni. A Keresztes-ügy vizsgálatát talán ezért is szüneteltették majd egy hónapig. Rajos le is adta a „bizarr" viselkedésű őrnagyot Berta Sándor főhadnagynak, aki csak április 18-án folytatta a kihallgatásokat. A testőrparancsnok leválasztása arra is utalhat, hogy e tájban - tehát március elején - dőlhetett el a Pálinkás Antal és társai elleni per konstruálása. Ne feledjük: a felülvizsgálatok után vagyunk. A HM-ben és a pártközpontban ekkor döntöttek Váradi Gyula letartóztatásáról, akit 1958-ban a Honvédelmi Bizottmány perében börtönbüntetésre ítéltek, és ekkor indult meg Rétságon a Pálinkás-csoport magjának a hadseregből való eltávolítása!

2 1 Nem tudjuk, hogy a határozat kiadására miért csak ekkor került sor. - Periratok, 127., 132., 517. o. 2 Periratok, 135., 530., 532. o. 197