Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

HELYI FORRADALOM I. Társadalmi önszerveződés a Rétsági járásban 1956-ban (Kutatási összegzés)

Társadalmi önszerveződés a Rétsági járásban 1956-ban Bár a fiatalabb (bejáró-ingázó) nemzedékek városhoz kötődése már egy kettős erőtér jelenlétét sejteti, mégis úgy látjuk, hogy a Rétsági járásban még nagymértékben megőrződött a hagyományos társadalomszerkezet, jelen voltak még a gazdasági és politikai gondolkodás archaikus formái, amelyeket a forradalom az addigi lefojtottságból felszínre hozhatott volna. E tekintetben nem feledkezhetünk meg a politikai tradíciók továbbélésének markáns példájáról sem: 1945ben a Független Kisgazdapárt, 1947-ben pedig a Demokrata Néppárt aratott elsöprő győzelmet a járás területén, az országgyűlési választásokon. Ehhez képest már csak adalék az a tény, hogy Mindszenty József felsőpetényi fogva tartása és „kiszabadítása" önmagában is az általa képviselt politikai eszményekre irányította a járás lakosainak figyelmét. 1956 egyik legfontosabb „teljesítménye" a helyi közösségek önszerveződése. Ebből a szempontból kiemelkedik a belső energiákból megszülető hét községi forradalmi tanács példája. Ez villantja elénk legélesebben a falusi társadalom vitalitását, belső kohéziós erejét. Ha a helyi eseményeknek nem is volt koherens ideológiája, mégis felfedezhető bennük bizonyos tendencia. A helyi történéseket szinte minden pillanatban befolyásolták az országosan viharzó események, ám megmutatkoztak bennük azok a helyi szándékok, amelyek a dolgok „visszazökkentését", a közösségi igazságérzet, értékszemlélet érvényre juttatását célozták. 17