Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

A „TERV” ÉS VÉGREHAJTÓI. Katonák a megtorlás fogaskerekei között

A „Terv" és végrehajtói zudtam maguknak, meg is értem, hogy haragszanak rám, de ezt nékem muszáj volt csinálni, de ezután minden másként lesz"), Demeter András politikai tisz­tet, aki később leszerelt, Nánási Sándor századost (ő a Szovjetunióban végzett, ahonnan hadmérnökként került a rétsági ezredhez), Galambos Sándor főhadna­gyot, a karhatalmi szakasz már említett pártbizottsági tagját, Dikó törzsőrmes­tert, Mayer Barna hadnagyot, Tóth József főhadnagyot (nem a Pálinkás-perben szereplőt!) és a Salgótarjánból visszatérő tisztek egy részét. De hamarosan ki­szélesedett a kör, belépett például a később vád alá került Galajda Béla is. Őt ké­sőbb kizárták, az 1958-ban Kádárhoz címzett kegyelmi kérvényében írtak sze­rint: „A pártból való kizárásomat nem a tagság előtt ejtették meg, hanem Def­csics [sic!] hadnagy..." Egy alkalommal, „mint megfigyelő", az egyik gyűlésen részt vett Stift Róbert is. Az MSZMP kezdeti támogatói az ezred forradalom alatti életében meglehe­tősen vegyes, ellentétes szerepet játszottak, származásuk és életpályájuk is sok­ban különbözött. Lépésükben nyilván nem minden esetben az elmúlt esemé­nyekhez való viszony volt a meghatározó, hiszen Kádár János november 4-e előtt - és még utána is napokig - forradalomról beszélt. A frontok sokuk tudatában - a drasztikus szovjet fellépés szinte általános el­ítélése ellenére - csak később, a tiszti nyilatkozat olvasása után, vagy, a fejlemé­nyeket szemlélve, november közepén, még inkább végén körvonalazódhattak. Kérdés persze, hogy közülük az élni kell privát ideológiája mellett kit mozgatott a tudatos hit, meggyőződés, és kit a félelem, a megtorlás elől a pártba menekülés önvédő taktikája. Jellemző a bizonytalan és ellentmondásos helyzetre és vélekedésekre, hogy az első pártgyűlések egyikén Galajda Béla még őszintén merte tolmácsolni az állomány kérdéseit: „...ki választotta meg a Kádár-kormányt? Mikor fogják Rá­kosit bíróság előtt felelősségre vonni? Mikor mennek ki a szovjet csapatok?" 1 November 12-én a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián Úszta Gyula egy tiszti gyűlésen bejelentette, hogy a kormány hűségnyilatkozatot követel a honvéd­tisztektől. 2 A HM-ben is megalakult az MSZMP intézőbizottsága, melynek Váradi Gyu­la vezérőrnagy is a tagja lett. Váradi hamarosan Rétságon is megjelent, hogy tá­jékozódjon az ezred helyzetéről és ismertesse a tiszti nyilatkozattal kapcsolatos tudnivalókat. Később így emlékezett vissza a látogatásra: „Rétságra a tiszti nyi­latkozatot vittem ki, a nyilatkozat aláírásáról beszéltem, pártszervezetet szer­1 Periratok, 305., 311., 397., 793., 797. o. - HL BKB B. IV. 764/1957.1957. június 14-i rjkv. ­KFÜ Bf. 092/1957.1964. május 18-i perújítási kérelem. Melléklet. 2 Kronológia, 72. o. 174

Next

/
Thumbnails
Contents