Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

A „TERV” ÉS VÉGREHAJTÓI. Katonák a megtorlás fogaskerekei között

A „Terv" és végrehajtói ebből azt a tanulságot, hogy a legkisebb rendzavarást is erélyesen meg kell akadályozni." 1957. január 15-től február l-ig az egység második raját Diósjenő községbe vezényelték Biczó József hadnagy parancsnoksága alatt, a helyi pártszervezet kérésére „járőrszolgálatra és operatív munkára". Január 27-én Nógrád községben akadályozták meg „egy ellenforradalmi gyűlés" összehívását. Ugyanitt már január közepe táján feloszlatták azt a „tanács által összehívott gyűlést, „amely az 1948-as földbirtokviszonyok visszaállítását akarta elhatározni és a termelőszövetkezet feloszlatását célozta". Ekkor mondatták le Piroska Istvánt, a forradalmi tanács vb-elnökké választott vezetőjét, akit február elején internáltak. Február 2-án biztosították a megyébe érkező kormánytagok útját (Kádár János pártaktíván vett részt Salgótarjánban). Március hónapban a szakasz Borsosberény és Romhány községekben tartott razziákat. Március 15-e és április 4-e előtt a járás területén megelőző őrizetbe vételeket hajtottak végre, és az ünnepek alatt az egész járást átfogó járőrtevékenységet folytattak. Több esetben báli és kocsmai tömegverekedést oszlattak fel. Fegyelmezetlenség, illetve „nem megfelelő politikai állásfoglalás miatt" a karhatalmi szakaszból Stamler József és Molnár Bertalan hadnagyokat, valamint Halmoczki Gyula főhadnagyot távolították el. (Halmoczki rohamlöveg-vezető tiszt volt. Amikor a karhatalmi szakasz Salgótarjánba ment, felvette a kapcsolatot szülőfalujának, Karancslapujtőnek a kommunistáival, és fegyvereket juttatott el hozzájuk. 1957 márciusában állítólag azért kérte a leszerelését, mert át akart menni a rendőrséghez. Stamler az egyik rohamlöveg parancsnoka volt. Halmoczkit 1957. március 13-án, Stamlert április 10-én helyezték tartalékállományba. A karhatalomból való eltávolításuk időpontját és pontos okát nem ismerjük. Molnár Bertalan volt az egyik hadnagy, aki október 31-én Pálinkást elkísérte a Parlamentbe.) Székelyek jelentése az első helyen említi azt az akciót, mely talán a leginkább emlékezetessé tette nevüket: „1956. december 25-én - a szakasz - letartóztatta Pálinkás (Pallavichiny) [sic!] Antal őrnagyot, ellenforradalmi tevékenysége miatt. A feladat végrehajtásában kitűnt Devcsics Miklós hadnagy, Biczó József hadnagy és Bányai János hadnagy."

1 November 4-én a rétsági páncélos tiszthelyettes kiképző ezred védelmi állást foglalt el, állomáshelyétől néhány kilométerre. A szovjet páncélos túlerő láttán azonban az ezred vezetése a megadás mellett döntött. Ezt követően az egység gyakorlatilag felbomlott. 1 Uo. - HL 102/05/62. 092. szü. pes. és 102/05/63. 0286. szü. pes. 172