Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

HELYI FORRADALOM I. Társadalmi önszerveződés a Rétsági járásban 1956-ban (Kutatási összegzés)

Helyi forradalom I. A működési szakaszhoz tartozik a forradalmi szervek - tanácsok, munkástanácsok, nemzetőrségek, pártok - tevékenységének időszaka. Az önálló (tehát nem valamely központ utasítását végrehajtó) intézkedések két részre oszthatók. Egyrészt a forradalommal kapcsolatos, állásfoglalás értékű cselekedetekre (pl. élelmiszersegélyek küldése a fővárosiaknak, a pártház községi tulajdonba vétele, a tanácsi apparátus elbocsátása), másrészt közösségiegyéni sérelmeket orvosló, a hagyományos jogelveket érvényesítő döntésekre (a termelőszövetkezetek feloszlatása, a közbirtokossági erdők visszavétele, a „feles főzésű" pálinka és a beszolgáltatott termények kiosztása stb.). Nagy szerepet kaptak a közrend, a közbiztonság és a közellátás kérdései. Kifejezetten személyes sérelmek felszínre kerülésére csak kevés példát találtunk. A kettős hatalom időszaka összefolyt az előző szakasszal. A forradalmi tanácsok, bizottságok működése helyenként december végéig tartott. A kádárista hatalom megerősödése először megyei szinten történt meg, majd ezt követte a járási szervek újjászervezése. Mindkét oldalról kompromisszumos taktikának lehetünk tanúi. A forradalmi tanácsok vezetői - kevés kivételtől eltekintve - elismerték a visszaállt tanácsi vezetés létét, ugyanakkor a forradalmi tanácsok elnökeit és titkárait hevenyészett üléseken vb-elnökké és -titkárrá választatták, akik azután a régi szerkezeti keretek figyelembevételével tevékenykedtek. A forradalom így - az intézményes formák folyamatos feladása, eltűnése mellett - személyekbe mentődött át. Ezt a személyes tartalmat a hatalom csak 1957 telén-tavaszán, és nemegyszer csak fizikai erőszakkal volt képes eltávolítani. A Rétsági járás helyi forradalmaiban a részvevők által kifejtett, összefüggő ideológiai tartalmakkal nem találkoztunk. Sokkal inkább ideologikus momentumok, foszlányok kerültek vizsgálódásunk körébe. A pártok szerveződése csupán néhány községben indult meg. Az adatok minden esetben a Kisgazdapártra vonatkoznak. A felvonulások rituáléi, a megőrződött jelszavak, a határozatokban és a felszólalásokban megmutatkozó deklarációk, a forradalmi Budapestnek küldött élelmiszer-szállítmányok egyaránt azt jelzik, hogy a falusi lakosság döntő többsége azonosult a forradalommal. A fennmaradt dokumentumok a szabadsággondolat, az igazságosság, a nemzeti érzés és függetlenség fogalmait vetítik elénk legélesebben. A távolabbra mutató politikai akaratok csak halványan sejlenek fel. Ha egy szabad, többpárti választás esetén mégis valószínűsítjük egy konzervatív, esetleg szociális színezetű keresztény párt győzelmét, azt csak a következő zárójeles megjegyzésekkel tehetjük. 1956-ban a járás két szembetűnő sajátossággal rendelkezett. Nem volt a területén város, illetve az ipart mindössze két középüzem képviselte. A mezőgazdaság szocialista átszervezése pedig lényegében egy helyben topogott. 16