Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

A „TERV” ÉS VÉGREHAJTÓI. Katonák a megtorlás fogaskerekei között

A „Terv" és végrehajtói Megérkeztükkel a rendőrkapitányságokon kezdetét vette az általános tisztogatás. Ennek egyik helyi irányítója Lipták Gyula, a forradalom előtt az ÁVH veszprémi karhatalmi zászlóaljparancsnoka volt. Lipták a forradalom kitörésekor szülőfalujában, Karancslapujtőn tartózkodott. Október 24-én a fővárosban jelentkezett az Országos Karhatalmi Parancsnokságon. November 4-e után, a szovjetek oldalán, részt vett a budapesti harcokban, majd november 17-én visszatért Nógrádba, ahol decemberben őt bízták meg az újjászervezett rendőrség személyi állományának kiépítésével. Egészen 1959 márciusáig vezette a személyzeti osztályt, amikor is megyei főkapitánnyá nevezték ki.

1 Ladvánszky már említett jelentése szerint „a rendőrség szervei a megye egész területén csökkentett létszámmal működnek. Általában az állomány 10%a nem hajlandó a munkát felvenni. Ezeket azonnal leszereljük, igazolványukat bevonjuk. Salgótarján kivételével a járásokon az is jellemző, hogy sok helyen fennállnak a régi nemzetőri szervezetek. Ezek fel vannak fegyverezve, egyes helyeken jobboldali elemek a vezetők... Ezeket a szerveket folyamatosan lefegyverzik, és helyettük létrehozzák a munkásőrségeket."

2 December végéig 40 főt, 1957. január 13-ig pedig már a rendőri állomány 42%-át bocsátották el Nógrád megyében. Ebben bizonyára szerepet játszottak a visszatérő ÁVH-sok indulatai is. Egy 1957. júniusi visszatekintés megjegyzi: a rendőrség ingadozó munkájára a kezdeti időkben „még rányomta bélyegét az ÁVH-állomány és a rendőri állomány közötti sajnálatos rossz viszony gyakorlati kirobbanása". 1957 első felében azután újabb 152 főt távolítottak el a szervezet kötelékéből, ami a forradalom előtti létszám mintegy 40%-a. Ugyanebben az időszakban 97 tisztet és tiszthelyettest vettek állományba.

3 A párt megyei intézőbizottságának december 28-i ülésén döntöttek arról, hogy kérik a fegyveres erők miniszterét: váltsa le a főkapitányság éléről Szabó István őrnagyot. Házi szerint „az események Szabó elvtársnak kiverte [sic!] a lába alól a talajt. Kívánatosabb lenne neki más területre való áthelyezése."4 Januártól a megyei kapitány Adorján Gyula lett, aki addig a november első felében szerveződött pufajkás egység egyik parancsnoka volt. 1 Harcos életutak, 138-140. o. 2 BM TI 2-100-19.1956. november 18. 3 Történelmi hűséggel, politikai felelősséggel. Budapest, BM Könyvkiadó, 1985. 24. o. - Arch. 1. f. 3. fcs. 1957.17 . ő. e. Nm IB 1957. június 19-i jkv. 4 Szabó István őrnagy október végén, a megyei főosztály vezetőjének, Rácz Károly ÁVHs őrnagynak Csehszlovákiába való távozása után lett a rendőrkapitányság vezetője. Tagja volt a megyei nemzeti bizottság elnökségének és részt vett a katonai tanács munkájában is. Eltávolítása után őrizetbe vették, de később a bíróság felmentette. - Arch. 1. f. 3. fcs. 1957.17. ő. e. Nm IB 1957. június 19-i jkv. - ÁBTL V-150373. 9. o. 162