Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

HELYI FORRADALOM I. Társadalmi önszerveződés a Rétsági járásban 1956-ban (Kutatási összegzés)

Társadalmi önszerveződés a Rétsági járásban 1956-ban gyűlések szervezésére, nem egy esetben a tanácselnököt vagy a vb-titkárt. A választás végeredményében is több volt a manipulatív elem. Eltérés mutatkozik a két módon megválasztott testületek összetételében is: az előzőekben - bár ellenpéldát is tudunk mondani - csak elvétve találunk aktív párttagokat, tanácsi funkcionáriusokat, illetve más, a nómenklatúrához tartozó személyeket, míg a második esetben némely község forradalmi tanácsába csaknem kivétel nélkül MDP-tagok kerültek be! A választási rituáléhoz hozzátartozott a jelölőbizottság és a levezető elnök szereplése. Utóbbi posztján igen gyakran találkozunk a községi népfront elnökével, olykor a koalíciós időszak valamely tisztségviselőjével - a jegyzővel vagy a bíróval -, illetőleg a község egy köztiszteletben álló polgárával. A jelölőbizottságok összetételének megállapításához csak kevés adattal rendelkezünk. Ezek azt sejtetik, hogy tagságuk többnyire az idősebb, vagyonosabb, politikai vagy közéleti múlttal rendelkező személyek közül került ki, azonban találkoztunk az egyes társadalmi, foglalkozási csoportok arányát figyelembe vevő, képviseleti jellegű összetétellel is. A megválasztottak átlagéletkora csaknem minden esetben fiatalabb volt a jelölőbizottságénál. Ennek oka többszálú. Részben mutatja az idősebb korosztályok bizonyos tartózkodását, távolságtartását az eseményektől, részben pedig a rokonsági, érdekcsoporti megegyezések eredményét sejteti. A megválasztottak között az esetek jelentős részében (de korántsem általános szabályként) a harminc év körüli korosztályok játszották a vezető szerepet, és hangsúlyosan jelen voltak a negyvenesek, de szinte minden esetben megtaláljuk a fiatal generációk képviselőinek markáns csoportját is. A foglalkozás szerinti megoszlást tekintve helységenként eltérő képet kapunk, amit bizonyára a helyi adottságok befolyásoltak. Kitapinthatóan jelennek meg egyes foglalkozások (pl. MÁV-alkalmazottak) és foglalkozási helyzetek (bejáró, ingázó munkások), jelentős súllyal és számmal a gazdatársadalom képviselői (ide sorolhatjuk a nemegyszer már más foglalkozású rokonok, leszármazottak jelenlétét is), ugyanakkor a helységek egy részében meglepően kevés értelmiségi került be a választott szervekbe. A választások többnyire zsúfolt termekben folytak, forró hangulatú gyűléseken. A hangadók a szervezők közül kerültek ki, véleményük így is befolyásolta a végeredményt. Az október 29-e előtti választások során csaknem mindenütt széles bázissal rendelkező szervezetek jöttek létre, amelyek kifejezték a közösség többségi akaratát, míg a második esetben nemegyszer szólnak forrásaink újraválasztásról, vitákról, különböző érdekcsoportok ütközéseiről. A testületek összetételében mindenekelőtt a konfliktusföloldás szándéka érhető tetten, mely elsősorban az anyagi és mentális sérelmek gyors és radikális (ezért helyenként bizonytalan) orvoslását célozta. 15