Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

A „TERV” ÉS VÉGREHAJTÓI. Katonák a megtorlás fogaskerekei között

A „TERV" ÉS VÉGREHAJTÓI Katonák a megtorlás fogaskerekei között De volt-e Terv? - teszi fel a kérdést híres regényében Umberto Eco. Előző művében, a megejtő A rózsa nevében, még azt a választ kaptuk, hogy tettes van, de Terv nem volt. Itt azonban már mintha a történelem századain átívelő, és a dolgokból kikombinálható megvalósulásáról tudósítana bennünket... Eco óta divat a történtek mögött munkáló Terv keresése. Az elzárt dokumentumok hiánya, a titokzatos szervezetek és ügyek jellemző és örök misztifikálódása a forradalom utáni megtorlás kutatóját is sarkallja a mindenbe beleszövődő és egy központból kisugárzó Terv felfedésére. Az azonban, hogy valójában lett volna ilyen, kétséges. Hihetőbbnek tűnik a maga előtt mindent felfaló, végül félelmetes monstrummá növekedett kisgömböc meséjében keresni a megoldást. Eszerint a megtorlás gondolata, tervei térben és időben szélesedtek, formálódtak, mígnem magyarok tízezreit terelték az irdatlan és mindent felemésztő gyomorba. Mindszenty a Fehér Könyvben A széles közvélemény számára a „Terv" első összefoglalását a Fehér Könyv jelentette, melynek megjelenéséről a Népszabadság 1956. december 9-én tudósított. A nyomdai átfutást is beleszámítva valószínűnek tűnik, hogy a könyv már az MSZMP KB decemberi ülése előtt elkészült. Lehetséges, hogy szövegét, a jóváhagyás és javítás után, oroszból fordították vissza. Erre utal az is, hogy tartalmát a Pravda már december közepén négy részben ismertette. (Ugyancsak az orosz eredetire vallhat a könyv 61. oldalának Mindszenty-idézete: „Szózatom más részletekre tudatosan nem terjedt ki - szólt ő - mert amint mondottam, világos és elég", ahol a „szólt ő" magyartalan használatában leginkább az orosz „szkazal on" szolgai másolása köszön vissza.) A könyv hangvétele és tartalma nem volt új az olvasó számára, anyaga nagyrészt a Népszabadság novemberi - szignálatlan - cikkeiben már megjelent. Ha a könyvben leírt atrocitások vidéki helyszíneit megnézzük, akkor azok négy területi csoportra oszthatók: Ózd és Miskolc, a Füzesabonyi járás (Füzesabony, Mezőtárkány), a Győr-Szombathely (Győr, Pápa, Mihályi, Tét, Ujkér, Bősárkány, Csorna, Szombathely) és a Szekszárd-Baja-Kiskunmajsa-Szeged vonal. Jól rímel ez a szovjet felvonulási vonalakkal és azzal a felsorolással, amit Kádár János november 11-i rádióbeszédében mondott el: „... Dunántúlon, különösen pedig Bács megye déli részén és a győr-soproni vonalon jól szervezett fegyveres ellenforradalmi banditák százával gyilkoltak." Nyilvánvaló, hogy a Fehér Könyv nem maga a „Terv". Sokkal inkább annak eszköze, még inkább ürügye. Célja a leninista forradalomelméletből jól ismert 157