Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

A BÍBOROS ÚTJA. Mindszenty József kiszabadulásának története

A bíboros útja varos és veszélyes helyzetben Garaminak sikerült kapcsolatot találnia a páncélos-parancsnoksággal. Beszélt Váradi Gyulával, aki közölte vele, hogy nincs tűzparancs, semmiképp se lőjenek, inkább próbáljanak tárgyalni a szovjetekkel. Váradi megnyugtatta őt, hogy az újpesti folyamőrlaktanyába vezényelt Kapui sem vette fel a harcot, hanem a harckocsikat már át is adta a szovjeteknek. (Váraditól állítólag, az éjszaka folymán, már érkezett egy távmondat, amely tüzelési tilalmat rendelt el, de ezt valószínűleg eltitkolták a parancsnok előtt.)

1 A telefon után Garami a csapatokhoz ment és utasította őket a lövegcsövek felemelésére, letiltva bármilyen tüzelést. Ezután gépkocsiján a szovjetekhez hajtott. Itt egy Pilipenko nevű ezredessel abban állapodott meg, hogy a tiszti állományt áthozva leteszik a fegyvert. Üzenetére azonban senki sem akart átjönni (többen - mint pl. Stift -, akik megjárták már az orosz hadifogolytáborokat, nem kívántak ismét fogságba esni). Pálinkás követte parancsnokát, hogy tájékozódjon. A helyzet ismeretében aztán visszament és átvitte a tiszteket. Hamarosan, a harckocsiknál maradt állománytól, Újváry főhadnagy és Végeli törzsőrmester vezetésével küldöttség érkezett a szovjetekhez azzal az ultimátummal, hogy ha egy órán belül Stift vagy Pálinkás nem tér vissza hozzájuk ismertetni a helyzetet, megkezdik a tüzelést. Mivel Pálinkást nem engedték - a szovjet parancsnok helyettesével, egy őrnaggyal és egy századossal -, Stift (és talán ismét Garami) ment át és beszélt az emberekkel. A szovjet parancsnok először azt követelte, hogy Garamiék szedessék ki a harckocsikból a lőszereket, és úgy adják át őket. Végül beleegyeztek abba, hogy csak a lövegzárakat szedik össze. Ezt először a parancsnokkal akarták végrehajtatni, de állítólag az állomány nem akart neki engedelmeskedni, „mivel eladta az ezredet". Végül a katonai tanács vezetői győzték meg őket az ellenállás kilátástalanságáról.

2 Pilipenko, mint egykor Rüdiger tábornok Világosnál, a felsorakozott tisztekkel - a győztes örök megszégyenítő gesztusaként - letetette a fegyvert. A hangulat is Világos szellemét idézte. Véget ért a forradalom.

3 Vince főhadnagy és Devcsics Miklós hadnagy, politikai tisztek, Pecsenka és Katona hadnagyok. Az egység karhatalmi feladatokat látott el és részt vett ÁVH-sok lefegyverzésében. Deli esténként telefonon jelentett Rétságra. - A salgótarjáni katonai tanács - viták után - úgy döntött, hogy a szovjet csapatok megjelenése esetén nem szervez a városban fegyveres ellenállást. Deliek ekkor visszamentek Rétságra. Balassagyarmaton leadták a fegyvereiket, és az egység, hallva a Rétságon történteket, szétszéledt. Periratok, 58., 75., 120., 294., 340-344. és 397. o. - Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december 22., 4. o. - HL BKB B. IV. 746/1957. 1 Periratok, 58., 97., 100., 287. és 393. o. 2 Mivel Czakó három harckocsiját nem sikerült megtalálni, a szovjetek Garamit és Pálinkást magukkal vitték Máriaudvarra, ahonnan csak november 5-én engedték őket haza, miután Stift és Kelédi őrnagy jelentették, hogy a keresett harckocsik megkerültek. 3 Periratok, 58., 97. és 125. o. - HL 1956-os gyűjtemény 5. cs„ 57-60. o. 156