Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

A BÍBOROS ÚTJA. Mindszenty József kiszabadulásának története

A bíboros útja eleme volt a kiszabadítás históriájának, teljes egészében kimaradt a vádiratból és az ítéletből egyaránt. A fentiek alapján mégis az tűnik bizonyosnak, hogy Garami - a HM sikertelen hívása után - a Tildy-titkársággal, személy szerint Hámori Zoltánnal beszélt, aki a volt államelnök kívánságát - illetőleg a Hámori szerint ekkor ülésező kabinet döntését - tolmácsolta neki Mindszentyvel kapcsolatban. (A titkárságvezető is ezt erősítette meg a bíróság előtt tett tanúvallomásában).

1 Az események egymásutániságát szemlélve csaknem bizonyos, hogy az ávós őrség valósággal kiprovokálta a rétsági katonaság megjelenését. „Csak katonaságnak adjuk át a fegyvert!" - idézte egyikük elszólását később Pálinkás. Van olyan vallomás is, mely szerint Mindszentyvel csak akkor közölték, hogy szabad, amikor már bizonyosan tudták, hogy a katonai weapon elindult Rétságról. Későbbi tanúskodása során Németh Hugó az eseményt úgy állította be, mintha a falusiak Tószegi „árulása" révén szereztek volna tudomást az őrzés beszüntetéséről (Tószegi kint lakott a faluban, valószínűleg elhárító feladattal). Németh egy másik állítása szerint a kastély körül gyülekező falusiak folyamatosan azzal fenyegetőztek, hogy a rétsági ezredhez fordulnak segítségért. Nem bizonyított, hogy a kijelentés valóban elhangzott a tüntetők szájából, mindenesetre tanúvallomásában Horváth János is említést tesz róla. Az ezred akkori írnoka szerint: „...a tőlünk kimenőre távozó harcosok... Felsőpetényben feltűnőnek tartották az említett kastélynak az őrzését. Ennek alapján érdeklődtek is a községben a kastély belső életéről, amire bővebb magyarázatot nem tudtak szerezni." Október 29-én a rétsági honvédség teherautói bizonyosan megjelentek a községben, kihozva a járási forradalmi tanács képviselőit, akik a községi választást szervezték meg.

2 A Galajdát, Stiftet, Vajtait és Tóthot

3 szállító katonai weapon este fél kilenc körül állt meg a felsőpetényi kocsma előtt, ahol az egybegyűlt falusiak fogadták őket. Felvették Janecskót, aki a kastélyhoz irányította a kocsit. 1 Vajtai Gyula - a kötet szerzőjéhez 1994. április 4-én írt levele szerint - később azt hallotta, hogy Garami telefonhívásának időpontjában a kabinet éppen ülésezett és a bíboros Budapestre szállításáról itt döntöttek. 2 Periratok, 46-56., 58., 85., 98., 100., 116-145., 155-170., 214., 216-232., 233-244., 245-261., 294., 311., 346-358., 431. és 601. o. -DR. BERKI M. 1989. 126. o. - KŐ - NAGY 1991.

1. 10. o. - Vidovszky András felsőpetényi lakos szíves közlése. - Dr. Magyar Pál budapesti lakos szíves közlése. - ÁBTL V-141434. 54. és 147. o. - Arch. 33. f. 1. fcs. 1956. év 9. ő. e. Rétsági járás, rendőrkapitányság. 3 A negyedik „szabadító" eredetileg Lantos Pál főhadnagy, politikai tiszt lett volna (ő hívta Tóthot is a csoportba), ám amikor indultak, ő már nem fért fel a kocsira. - Periratok, 252., 238. o. 136