Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

A BÍBOROS ÚTJA. Mindszenty József kiszabadulásának története

A bíboros útja hadsereghez irányította Vidovszkyékat.

1 Válaszuk után Janecskó János - akit épp aznap választottak a község nemzetőrparancsnokává - hamarosan felhívta a rétsági páncéloslaktanyát is. Ott a hívást Deli József főhadnagy vette föl, aki elsőként hallgatta meg Janecskó kérését: mivel az ÁVH a bíborost már nem őrzi, adjanak fegyvert, vagy tegyenek más, megfelelő intézkedést. Janecskó valószínűleg említést tett a szovjet páncélkocsiról is. Deli jelentette a kérést Garami parancsnoknak, aki ezután állítólag fölhívta a HM-et, de az nem jelentkezett, és így a miniszterelnökség titkárságához fordult. Visszaemlékezése szerint innen azt az utasítást kapta, hogy hozzák be a főpapot Rétságra, majd másnap reggel Budapestről érte küldenek. A telefonhívás alatt a helyiségben tartózkodott Galajda Béla hadnagy. A kagylót letéve, Garami őt bízta meg azzal, hogy önkénteseket maga mellé véve hozzák be Mindszenty bíborost a laktanyába.

2 Ezután jelentkezett a feladatra Stift Róbert és Vajtai Gyula főhadnagy, és később csatlakozott a csoporthoz Tóth József főhadnagy.

3 1 A következő napokban a nemzetőrség - Hugyecz István községi nemzetőrparancsnok vezetésével - tett többszöri kísérletet arra, hogy átvegye a kapitányság irányítását (nyilván az egységes karhatalom létrejöttéről szóló rendelkezés után és a járási forradalmi tanács vezetőinek jóváhagyásával), de Malics Géza, aki Honti Józseftől, az ÁVH feloszlatása után távozó addigi kapitányságvezetői átvette a vezetést, erre nem volt hajlandó. Végül a járási és a katonai forradalmi tanács intézkedett, s ideiglenesen talán a „civil társaság" kizárásának szándékával - egy honvédtisztet nevezett ki a járási kapitányság élére. 2 Periratok, Galajda Béla 1957. július 4-i kjkv. és 1957. július 11-i kjkv., Vajtai Gyula 1957. július 5-i kjkv., Tóth József 1957. július 5-i kjkv., Stift Róbert 1957. június 6-i kjkv., Garami Lajos 1957. január 6-i kjkv. - Vajtai Gyula levele a szerzőhöz (Tata, 1993. január 6.). 3 Stift Róbert (1925) munkáscsaládból származott. Iskolái elvégzése után lakatossegéd volt, egészen 1944-ig, amikor katonai szolgálatra vonult be. 1945 januárjában szovjet hadifogságba került, ahonnan csak 1949-ben tért haza. 1950-ben tartalékos tiszti tanfolyamot végzett, előbb szakaszparancsnoki, majd Rétságon századparancsnoki beosztást kapott. 1953-ban lett az MDP-tagja. Vajtai Gyula (1931) apja községi jegyző volt. Gimnáziumi érettségije után, 1949-ben önként jelentkezett katonai szolgálatra. 1950ben nyilvántartó tanfolyamot végzett és továbbszolgáló őrmester lett. 1951-ben került Rétságra, ahol mint alhadnagy nyilvántartói, majd szervező tiszti beosztásba került. 1955-ben léptették elő főhadnaggyá. 1956. november 28-án nem írta alá a tiszti nyilatkozatot, leszerelt. 1957. június 27-i letartóztatásáig segédmunkásként dolgozott. Tóth József (1925) apja BSZKRT-alkalmazott volt. Tóth, két gimnáziumi osztály elvégzése után, a műszerészszakmát tanulta ki. 1948-ban vonult be katonai szolgálatra, 1949-ben elvégezte a tatai páncélos tiszti iskolát. 1954-ben került Rétságra, mint ezredlŐkiképző tiszt. Galajda Béla (1921) apja kertész, anyja gyári munkás volt. Ő is a kertészszakmát tanulta ki, majd 1941-ben katonai szolgálatra vonult be. 1944-ben szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1946-ban tért haza. 1949-ben műszaki tanfolyamra, majd a Kossuth Aka132