Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

A BÍBOROS ÚTJA. Mindszenty József kiszabadulásának története

Mindszenti/ József kiszabadulásának története rehajtó bizottság kibővítése a tanács, a fegyveres erők és a tömegszervezetek addigi vezetőivel. Rétságon, maga is kicsi, alig több, mint ezerfős település lévén, a fegyveres erők képezték a járás erőcentrumát, elsősorban belső helyzetük, viszonyaik változása határozta meg a későbbiekben is a községek forradalmi eseményeit. A járási székhelyen nem volt olyan civil politikai erő, szervezkedés, amely képes lett volna elmozdítani a közismerten rákosista tanácsi vezetést. A Lánszki-féle „forradalmi" tanács egyetlen komoly intézkedése Garami Lajos laktanyaparancsnok nevéhez fűződik, akit járási karhatalmi vezetővé választottak. Az ő irányításával láttak hozzá a községi karhatalom felállításához, falvanként 3-4 főt felszerelve a MÖHOSZ-tól bevont fegyverekkel. A forradalom a környező, vasúttal összekötött falvakban indult meg, de az események igazi lendítőjévé a rétsági páncélos tiszthelyettes kiképző ezred vált.

1 Az egység - mint iskolaezred - a maga fegyvernemében elit alakulatnak számított, november 4-ig harcképes, a körülményekhez képest fegyelmezett egység maradt. Parancsnoka Garami Lajos alezredes volt, akivel a páncélos-parancsnokság éppen október 23-án közölte, hogy ezredessé léptették elő.

2 Az 1956-os állománytábla szerint a rétsági ezred békelétszáma - a polgári alkalmazottakkal együtt - összesen 1754 fő volt. Ebből 171 fő tartozott a tiszti, 56 a továbbszolgáló tiszthelyettesi, 150 a sorállományú tiszthelyettesi és 1377 a honvéd állományba. A sorállomány döntő többségét a hallgatók tették ki. A páncélos fegyverezet 34 db T-34-es közepes harckocsiból, 2 db ISZ-2-es nehéz harckocsiból, 8 db ISZU-122-es közepes rohamlövegből, 10 db SZU-76-os könnyű rohamlövegből és 1 db közepes harckocsi-vontatóból állt. A harckészséghez annyi megjegyzést mindenképp fűznünk kell, hogy a Magyar Néphadsereg, közvetlenül a forradalmat megelőző időszakban, addigi legnagyobb átszervezésén ment keresztül, amely csak az októberi események küszöbén ért végett. A helyzetet jellemzi, hogy a létrehozott hadseregtörzs parancsnoka, Úszta Gyula pontosan október 23-án védte meg a diplomáját Moszkvában, és - bár hazaérkezett - no1 Arch. 33. f. 1. fcs. 1956. 9. ő. e. Rétsági járás. A Rétsági járás ellenforradalmi eseményeinek feldolgozása. - KFÜ Bf. 092/1957.1966. október 31-i kérelem. Melléklet. - A téma egészével foglalkozik két régebbi írásunk: TYEKVICSKA Á. 1991. és TYEKVICSKA Á. 1992. 2 Garami szegény sorból indult. Anyja halála után menhelyre került, ahol bőrdíszművesnek tanult ki. 1940-ben vonult be katonai szolgálatra. 1943-ban a Donnál szovjet fogságba esett, ahonnan csak 1947-ben tért haza. 1948-ban tiszti tanfolyamra került, amit páncélos századosként végzett el, századparancsnoki beosztásban. Katonai karrierje gyorsan ívelt fel, 1950-ben őrnaggyá, majd alezredessé léptették elő és hadosztályparancsnok lett. 1955 márciusában került Rétságra. Tagja volt a pártnak és a megyei tanácsnak, több kitüntetésben és dicséretben részesült. Kemény és szigorú, nemegyszer indulatos parancsnokként tartották számon, beosztottjai egymás között csak „Öreg"nek becézték. 1956-ban 37 éves volt. 113