Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

A BÍBOROS ÚTJA. Mindszenty József kiszabadulásának története

Mindszenty József kiszabadulásának története Nagy hibái inkább a bolsevista örökségből eredtek, amellyel aktív politikusok annyira nehezen tudnak szakítani, mint ő, ha lelke mélyén utoljára nem szakított volna. Somogy XX. századi politikai termésében, annyi vitatott politikusa között, ő mérhető komoly mértékkel... A saját ideáljait nem tagadta meg, kitartott az orosz és kádári kommunizmus ellen, 'bűntudat' nélkül, haláláig. Hős volt. Arról azonban folyik vita, hogy nemzeti hős volt-e. Mi nem tagadjuk ezt meg tőle. Emléke - korábbi nagy tévelygései és kezdeti némely rossz szolgálatai után is - tiszteletet érdemel. Tiszteletreméltó nemzeti megmozdulásnak volt zászlótartója és áldozata. Messze felette áll [azokak,] akik azonban hóhérok, Nagy pedig tiszta."

1 A „Nagy Fogoly" A forradalom kitörését megelőző héten, Győrben, a Jókai Színházban, egy ezerfős nyilvános vitán már azt követelték, hogy a szovjet csapatokat vonják ki Magyarországról és Mindszenty József bíborost helyezzék szabadlábra. A vitát Háy Gyula író vezette, véleményét az őt kérdező újságíró így jegyezte le: „Mindszenty bíboros hosszan tartó internálásának megszüntetésével kapcsolatban elismerte, hogy nem hisz a vallásban, de nem ért egyet azzal, hogy adminisztratív eszközökkel gátolják azt."

2 A forradalmi események előrehaladtával Nagy Imrének is érzékelnie kellett, hogy kormánya nem térhet ki a „Nagy Fogoly" helyzetének rendezése elől. A bíboros hazai hívei mellett - számos forradalmi tanács és sok munkástanács követelése között szerepelt az egyházfő szabadon bocsátása - a külföld is mind nagyobb figyelmet szentelt a világszerte ismert főpap személyének. A Die Presse már október 28-án interjút közölt Dudás Józseffel, aki kiállt a bíboros azonnali szabadon bocsátása mellett. (Dudásék országszerte terjesztett kiáltványa is tartalmazta a követelést.) A New York Herald Tribune párizsi kiadása ugyancsak október 28-án ismertetett egy 25-ére keltezett New York-i hírt, melyben George N. Shuster, a bíborosról szóló, In Silence I speak című, 1956-ban megjelent könyv szerzője - Vecsey Józsefre, Mindszenty egykori munkatársára hivatkozva - azt közölte, hogy az érseket a magyar hatóságok „Észak-Magyarországra, az alsópetényi kastélyba vitték, majd a múlt hónapban Szomorra", ahol „szabadon mozoghat... és beszélhet emberekkel. Nem fogadhat kintről látogatót és nem hagyhatja el a várost." A cikk további része hírt ad arról is, hogy a „Mindszenty 1 Minszenty József emlékiratának gépirata a Mindszenty Levéltárban. 7-13. o. 2 Budapestről jelentjük... Az 1956-os forradalom az egykorú nemzetközi sajtóban - válogatás. Szerk.: Tischler János. 1956-os Intézet, Budapest, 2006. 26-27. o. 109