Tyekvicska Árpád: Írások a forradalomról - Nagy Iván Könyvek 16. (Balassagyarmat, 2006)

A BÍBOROS ÚTJA. Mindszenty József kiszabadulásának története

A BÍBOROS ÚTJA Mindszenty József kiszabadulásának története Az '50-es évek első fele a legfeszültebb időszaka az 1945 utáni korszaknak. A világ a harmadik világháború szélén táncolt. Sztálin 1953-ban bekövetkezett halálát követően a szovjet blokkban valamelyest javult a helyzet. Az indokínai fegyverszünet 1954-es megkötése után egy békésebb „együttélés" kezdett kialakulni a két vezető hatalom között. A következő, 1955-ös esztendő az enyhülés, a detante áttörését hozta. Németországgal szemben megszüntetik a hadiállapotot, az NSZK-t felveszik a NATO-ba. Megalakul a Varsói Szerződés, megkötik az Osztrák Államszerződést. Hruscsov ellátogat Belgrádba Titóhoz, Konrád Adenauer pedig Moszkvába utazik. Az év csúcseseménye: 1955. július 18-23-án a négy nagyhatalom vezetői Genfben tárgyalnak a feszültség enyhítéséről, a megegyezés lehetőségeiről. Hruscsov több bejelentése is figyelmet keltett a konferencián. Sajtóközlések szerint a szovjet pártvezető közölte: a keleti tömb országaiban az egyházfők egyike sincs már börtönben.

1 Szavai csak részben feleltek meg a valóságnak. Magyarország prímása, Mindszenty József, továbbra is rab maradt, bár fogva tartásának körülményei változnak. 1955. július 14-én Hegedűs András miniszterelnök fogadta a katolikus püspöki kar képviselőit, dr. Czapik Gyula egri érseket, Dudás Miklós hajdúdorogi görög katolikus püspököt és dr. Hamvas Endre csanádi püspököt, esztergomi apostoli adminisztrátort.

2 Alig három nap múlva Mindszenty József esztergomi prímás-érseket börtönéből házi őrizetbe helyezték. A döntésről megjelentetett rövid kommüniké szerint: „Az igazságügy-miniszter Mindszenty Józsefnek, tekintettel saját és a római katolikus püspöki kar kérelmére, valamint korára és egészségi állapotára, börtönbüntetése megszakítását engedélyezte. Tartózkodási helyéül a püspöki kar által rendelkezésre bocsátott egyházi épületet jelölte ki."

3 A változás a világsajtó érdeklődését is felkeltette. Nem véletlenül, hiszen Mindszenty személye, a kommunizmussal szembeni harca, később letartóztatása, majd 1949-es elítélése sokáig a vezető hírek között szerepelt a világ médiu1 Az ellene folytatott koncepciós per Mindszenty nevét világszerte ismertté tette. 1949ben - a bíboros elítélése után - még az ENSZ közgyűlése is napirendre tűzte az ügyét. így érthető, hogy főpap házi őrizetbe helyezését - nyilván egyéb gesztusok mellett - a szovjet vezetés fel kívánta használni a genfi tárgyalások során. MOL XIX-J-1-K Általános iratok - 1949 - UNO-M. 2 Szabad Nép, 1955. július 15. 4. o. 3 Szabad Nép, 1955. július 17. 2. o. 105