Gere József: Békében, háborúban. A balassagyarmati 23/II. gyalogzászlóalj története (1939-1945) - Nagy Iván Könyvek 15. (Balassagyarmat, 2004)

A balassagyarmati zászlóalj új hadnredi száma: 23/II.

1 gyár hadsereg normái szerint. A kora őszig tartó átképzéseket а 23/П. zászlóalj mellett a 101. önálló gépvontatású páncéltörő-ágyússzázad is végezte.66 1939- szeptember 1-jén a német Wehrmacht csapatai megtámadták Lengyelor­szágot, ezzel kezdetét vette a II. világháború. Szeptember 18. után a közös len­gyel-magyar határszakaszon két-három hét alatt több tízezer lengyel katona me­nekült Magyarországra a német, majd a Len­gyelországot orvul megtámadó szovjet csapatok elől. Magyarország a jóindulatú semlegesség po­litikáját folytatta, ezért a magyar hatóságok és a lakosság a legnagyobb szeretettel fogadták a menekülteket. A lengyel katonák sok esetben teljes felszerelésükkel, parancsnokaik vezetésével egységük kötelékében lépték át a határt. A kas­sai VIII. hadtest területére érkező menekülteket egy idő után már nem tudták elhelyezni, ezért a miskolci VII. hadtest területére irányították őket, majd később az ország más részeire is. A csehszlovákoktól félkészen átvett kővári laktanyát időközben a honvédség tovább építet­te. 1939 őszére a munkálatok zömét elvégezték. Az év végén a laktanyába lengyel katonákat költöztettek. Táboruk hivatalosan „lengyel tisz­ti” táborként működött, de a menekültek között akadtak legénységi állományú katonák is. A tábort a balassagyarmati 23/IL zász­lóalj működtette, ők adták az őrséget és a kiszolgáló személyzetet. A lengyel ka­tonák fegyvereiket nem, de egyenruhájukat megtarthatták. A laktanya belső rendje saját normáik szerint működött. A legénység csak tiszt vezetésével, cso­portosan léphetett ki a laktanyából. A tisztek szabadabban mozoghattak, azon­ban az rájuk is vonatkozott, hogy nem hagyhatták el a helyőrség területét. Ez ak­kor Balassagyarmatot, Balassagyarmat-Ujtelepet és Kővárt jelentette.67 A tisztek szívesen látott vendégek voltak a különféle egyletek rendezvényein, társas összejöveteleken és a polgári családoknál. Balassagyarmat vezetése a csalódásának adott hangot, amikor kiderült, hogy az előzetes ígéretek ellenére semminemű új alakulat vagy magasabb parancsnok­ság nem került a városba. Ezt némileg ellensúlyozta, hogy a 4. határvadász-zász- lóalj parancsnoksága és törzse ide került. Az 1939-ben életre hívott új alakula­toknak a honvédség hagyományai szerint országszerte csapatzászlókat adomá­nyoztak. A 23. gyalogezred csapatzászlóját még 1938. november elején „megelő­24- Borszéki Vilmos hivatásos őrmester 39

Next

/
Thumbnails
Contents