Gere József: Békében, háborúban. A balassagyarmati 23/II. gyalogzászlóalj története (1939-1945) - Nagy Iván Könyvek 15. (Balassagyarmat, 2004)
A balassagyarmati zászlóalj új hadnredi száma: 23/II.
A BALASSAGYARMATI ZÁSZLÓALJ ÚJ HADRENDI SZÁMA: 23/11A felvidéki területek visszacsatolása után Balassagyarmat helyzete jelentősen megváltozott. Ismét a város része lett az Illés- és Cerinapusztákat is magába foglaló „Szlovák-Gyarmat” nevű településrész, amelyet Balassagyarmat-Újtelepnek neveztek el. A határok kiigazításával a vonzáskörzet északi irányba is kitolódott. A város élete különösen a heti piacnapokon pezsdült meg. Ismét megindult a forgalom az Ipoly-völgyi vasúton, amely közvetlen, gyors összeköttetést biztosított Ipolysággal és Losonccal. Az újra birtokba vett területek a balassagyarmati zászlóaljat is érintették. A kivonuló csehszlovák hadsereg Kőváron és Újtelepen a Nagyhíddal szemben hátrahagyott egy-egy új laktanyát. Ezek szabványtervek szerint készültek, s közel egyformák voltak. A kővári épület még nem készült el teljesen, hátravolt még a vízvezeték-szerelési és némi belső vakolási munkákon túl a környéken a terep rendezése is. Az épületeket a honvédség kapta meg, de egyelőre csak a folyamatos őrzésükhöz szükséges létszámot biztosította az l/III. zászlóalj. Az 1938. december 9-én kiadott módosított szervezkedési intézkedések alapján világossá vált, hogy Balassagyarmat az új szervezet szerint felállított honvédség csak egy zászlóaljának lesz az állomáshelye. Losonc lakosságának lélekszáma, területe és gazdasági jelentősége messze meghaladta Balassagyarmatét, de a megye székhelye mégis itt maradt. Losonc azonban jelentős katonai hagyományokkal rendelkező város volt, ahol nagy létszámú egységek elhelyezésére alkalmas laktanyák is rendelkezésre álltak. Ezért természetes, hogy a honvédség vezetői új alakulatokat és ezek parancsnokságait ebben a városban kívánták elhelyezni. Nógrád megyében az új szervezet szerint — egyebek mellett — a 23. honvéd gyalogezredet kellett felállítani. A három zászlóaljat Losoncon, Balassagyarmaton és Salgótarjánban kívánták állomásoztatni. Mielőtt elkezdődött az átszervezés, 1939. január 9-én Baumann István alezredes zászlóaljparancsnok vezetésével visszaérkezett a városba a felvidéki bevonuláson résztvett „határbiztosító-zászlóalj” is. A helyőrségükbe visszatért katonákat Kalóczy András alezredes, vármegyei katonai parancsnok köszöntötte a 16-os honvédszobor előtt. Az ünnepélyes fogadtatáson jelen voltak a megyei és városi előkelőségek, a helyőrség tisztikara és a lakosság. Mielőtt a katonák a laktanyába bevonultak, Baumann alezredessel az élen megkoszorúzták az emlékmúvet. Ők is jelentős változás előtt álltak.49 1939- január 16-án 33
