Gere József: Békében, háborúban. A balassagyarmati 23/II. gyalogzászlóalj története (1939-1945) - Nagy Iván Könyvek 15. (Balassagyarmat, 2004)
A trianoni kötöttségek árnyékában
A trianoni kötöttségek árnyékában tudattal indultak el, hogy a végleges elhelyezésük az épülő rétsági laktanyában lesz. Rétság pedig még Balassagyarmatnál is szürkébb hely. Irigykedve gondoltak a budapesti helyükre költöző 6. kerékpáros-zászlóaljra. De kik is lettek a balassagyarmati laktanya új lakói? Az 1932-ben az 1. ve- gyesdandár-parancsnokság rejtetten felállított gyalogezred harmadik zászlóalja, teljes nevén a „határőr kerület parancsnok helyettes l/III. zászlóalj”-ként szerepelt a hadrendben. Valójában az I. Mária Terézia Gyalogezred harmadik zászlóalja voltak. A városban kezdettől csak „határőrzászlóalj”-ként emlegették őket. A rejtett gyalogzászlóalj határszélre történő kihelyezése hihetőbbé tette „határőr” voltukat. Ezt Balassagyarmat közvéleménye elfogadta, függetlenül attól, hogy a városban már állomásozott határőrség, akik valójában a határőrizettel foglalkoztak. Az más kérdés, hogy a kisantant országok katonai hírszerzői erről miként vélekedtek.21 Azt a hétköznapi emberek is észrevették, hogy a Balassagyarmatról távozó kerékpárosok, mint gyorsmozgású egység félig-meddig a kor katonai színvonalát képviselték. Az egységet felváltó zászlóalj azonban gyalogos volt. Míg a parancsnoki kar hátaslovakon közlekedett, a felszerelést a vonatoszlop fogatolt járművei és málháslovak szállították. A korabeli honvédség többségét alkotó gyalogság így nézett ki. Az új jövevények berendezkedése után a honvédség elhatározta azt, hogy a Szügy határában lévő elemi lőtér mellett lőszerraktárat létesítenek. Miután ez elkészült, meg kellett szervezni annak állandó őrzését, amelyet napi váltással a zászlóalj látott el. 1935. szeptember 15-én a 16-osok az ezrednapjukat ismét Balassagyarmaton tartották, ahol a házigazda szerepét a kerékpárosok örökébe lépő 1/III-asok látták el. A következő év október 1-jén felavatták a rétsági laktanyát. Az előzetes tervekkel ellentétben a balassagyarmati zászlóalj a helyén maradt. Rétságra más alakulat költözött. A tisztikar ettől kezdve belátta, hogy Balassagyarmaton hosszabb távra kell berendezkedni, s lassan megbékéltek a helyzetükkel. Mogyo- róssy Béla őrnagy volt az a törzstiszt, aki felismerte, hogy Balassagyarmaton a 8. A 101. önálló gépvont at ású páncéltörő ágyús század 37 M. Krupp L2. H. 143 típusú terepjáró-vontató gépkocsija, (a gépkocsivezető mögött Honti István szakaszvezető ül) 20
